Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében


Mexikó felvidéke élet- és kórtani tekintetben

Szenger tízéves mexikói távollét után tért haza és döntött úgy, hogy orvosi eredményeit felhasználva könyv formájában adja ki mexikói élményeit. Műve az egyik első olyan útleírás, amely önállóan foglalkozik a latin-amerikai országgal. Mivel Szenger nem utazott az Egyesült Államokba mexikói útját megelőzően, és mexikói tapasztalatainak leírása önmagában is érdeklődésre tarthatott számot, a fentebb említett háromszög alapú reprezentáció háttérbe szorul nála, és ennek köszönhetően függetlenebb Mexikókép rajzolódik ki. Az északi szomszéd nem szerepel folyamatosan harmadik referenciapontként az otthon és az idegen föld bináris meghatározása mellett, csak röviden, néhány összevetésben jelenik meg (meteorológiai összehasonlítások vagy egy rövid megjegyzés erejéig az USA további expanziójával kapcsolatban). Az Egyesült Államok már nem szolgál modellként, mint például László vagy Xántus esetében. Szenger összehasonlításaiban Magyarország, az Osztrák–Magyar Monarchia vagy általánosságban Európa szerepel Mexikóval szemben, a Monarchia birodalmi nézőpontjával való azonosulás következtében a szerző számára nem volt szükséges egy harmadik referenciapont közbevetése. Ugyanakkor ő volt az egyik első utazó, aki másfajta reprezentáció szükségességét vetette fel és kritizálta a korábbi útleírókat.

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave