Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

Változó Mexikó- és USA-kép Magyarországon

A könyvben használt Amerika-közi megközelítés szükségessé teszi, hogy a két észak-amerikai ország képének változásait párhuzamosan vizsgáljuk, főleg amiatt, mert az olyan utazók, mint Bánó, szintén konkrét összehasonlításokat tesznek (visszatérve a háromszögelés módszeréhez). A két országról alkotott elképzelések a korábban nem tapasztalt mértékű transzatlanti migráció kapcsán, annak okán kezdtek el megváltozni. Az Egyesült Államok esetében, ahogyan Katona írja, az 1877 és 1900 között megjelent útleírások egyáltalán nem hasonlítanak az 1834 és 1863 között kiadottakra.1 Vári András úgy érvel, hogy a reformkor mintaállama 1890-re a fenyegetések földjévé vált.2 Glant ehhez képest komplexebb képet vázol fel, és bár szerinte is egyre több kritikus hang jelent meg, a századforduló során a lehetőségek hazájának mítosza azért tovább élt politikai és különösképpen gazdasági értelemben.3 Ugyanekkor Mexikóval kapcsolatban kedvezőbb beszámolók láttak napvilágot. Írtak az ország modernizációjáról, és szerepeltek az esetleges üzleti vagy bevándorlási lehetőségek. Ez összhangban volt a Díaz-kormány céljaival is. Bánó a két ország percepcióját össze is mosta, és míg az Egyesült Államokban a sikertelenséget, Mexikóban a jó kilátásokat hangsúlyozta.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero