Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

Mexikó egy turista szemével

Mocsáryné esetében egy turista szemszögéből ismerhetjük meg Észak-Amerikát. Ebből következett, hogy a szerző stílusa sokszor leíró jellegű, és személyisége inkább rejtve marad (szemben például a korábban bemutatott férfi utazókkal). Ebben is hasonlított a többi magyar utazónőre. Márki szerint Wass Ádámné is hasonló módon nyilvánult meg: „Egyénisége sehol sem lép túlságosan előtérbe, legalább útközben kevésbé, mert csak a nagy városokban száll ki és kényes ízlésének nem kell a kisvárosok vagy épen falvak hiányos, néha piszkos vendéglőihez alkalmazkodnia.”1 Elmondhatjuk, hogy alapvetően Mocsáryné is a turisták által kitaposott útvonalon járja be Amerikát, miközben a legjobb szállodákban lakott, és az ekkorra már elfogadottá vált turistalátványosságokat látogatta meg. Így például az útikönyvek stílusát tükröző leírásokat olvashatunk különböző városokról (Mexikóváros, Guadalupe, Cuernavaca, Guanajuato, illetve Querétaro), miközben különböző javaslatokat, tippeket is megfogalmaz a későbbi turisták számára: a jó szállodákra, szállásdíjakra, szolgáltatásokra vagy akár arra vonatkozóan is, hogy mit érdemes viselni a különböző helyekre tett kirándulások során.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero