„Mi otthon félre vagyunk vezetve”
Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében
Névmutató
Tartalomjegyzék
- „Mi otthon félre vagyunk vezetve” • Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás
- Bevezető
- Utazási irodalom és utazástörténet – mi is szerepel a könyvben?
- Utazási irodalom és módszertan
- A könyv felépítése
- I. rész. Magyar utazók Mexikóban: az első hullám • Magyar forradalmárok Mexikóban
- Első fejezet. Történelmi kontextus és korai útleírások
- Második fejezet. Mexikó „feltérképezése”: László Károly Észak-Amerikában
- Harmadik fejezet. Xántus János: az utazó természettudós
- Egy ember több identitással
- Xántus és a plagizálás: néhány megjegyzés
- Mexikó Xántus Utazás Kalifornia déli részeiben című könyvében
- Háromszögelés: Mexikó, az Egyesült Államok és Magyarország
- „Nem több ez, mint növényélet”: mexikóiak Xántus Utazásában
- Szépséges és csábító señoriták
- Újra Mexikóban a Földrajzi Közlemények hasábjain
- Egy ember több identitással
- Negyedik fejezet. A fényrajzolás mestere: Rosti Pál Mexikóban
- II. rész. Növekvő érdeklődés: Habsburg császár és magyar követői Mexikóban
- III. rész. Egy „új Mexikó” születik?
- Zárszó
- Bibliográfia
- Névmutató
- Mellékletek
Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 615 080 8
Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.
Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero