Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

Utazási irodalom és módszertan

Az utazási irodalom évszázadok óta népszerű műfaj. Az olvasóknak lehetőséget biztosít arra, hogy elszakadjanak a mindennapok valóságától, és távoli helyekkel és emberekkel ismerkedhessenek meg az otthon (karosszék) kényelmében. Ugyanakkor az utazók megoszthatják tapasztalataikat és véleményüket mind az idegen ország, mind pedig szülőföldjük tekintetében. Így az utazási irodalom, ha nem is az egyetlen, de sokáig az egyik legfontosabb információs forrás volt a világot jobban megismerni szándékozók számára, és nagyban befolyásolta más országokról és népekről alkotott képünket. Ennek ellenére (vagy éppen emiatt) a műfaj tudományos értékű vizsgálata sokkal későbbi fejlemény. Tim Youngs, a terület egyik legismertebb kutatója szerint a mai napig tapasztalható egyfajta előítélet a műfaj kapcsán, hiszen még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy az ilyen szövegek nem alkalmasak a tudományos vizsgálódásra (megbízhatatlanságuk vagy szubjektivitásuk miatt).1 Ugyanakkor az is látható, hogy számos tudományág felfedezte már magának, és sikeresen használja kutatások fontos forrásaként (földrajz, történelem, antropológia, irodalomtudományok stb.). Egyre több terület már nemcsak másodrangú forrásként tekint ezekre a szövegekre, hanem elismeri jelentőségüket, hiszen olyan betekintést nyújtanak a leírt népek kultúrájába és történelmébe, amely más forrásból nem elérhető. Az is egy széles körben elfogadott alapvetés, hogy az útleírások legalább annyit elárulnak az író hátteréről és országáról, mint a bemutatott népekről, így fontos forrásokká váltak saját nemzetünk megértésében is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero