Birkner Zoltán (szerk.)

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák


Az európai és más paradoxonok meghaladása

Az európai paradoxon fogalmát az Európai Bizottság 1995-ös dokumentuma, a Green Paper on Innovation definiálta (European Commission, 1995). Eszerint Európa technológiai és kereskedelmi jelentősége a high-tech szektorokban csökkent az elmúlt 15 évben. A jelentés szerint fontos lenne a tudományos és technológiai potenciálban rejlő lehetőségeket kihasználni és „életképes innovációkká” (European Commission, 1995, 5.) formálni. Európa fő gyengesége, hogy nem tudja kutatási képességeit és teljesítményét innovációvá és kompetitív előnyökké alakítani. A jelentés megjegyzi, hogy Európa a kutatás-fejlesztés legfontosabb mutatójában, a GDP-arányos K+F ráfordításban is lemaradt versenytársaihoz képest. A dokumentum 1995-ben jelent meg, de megállapításai sajnos azóta is relevánsak.

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 878 2

Az alábbi tankönyv abban segíti Önöket, hogy az „Innovációpolitika” című tantárgy megismerése során az előadáson hallott információkat szintetizálni tudják, illetve rendszerbe foglalva is lássák a tananyagot. A könyv három nagy témával foglalkozik.

1. Mészáros Ádám segít tisztázni az innováció fogalmát, az innovációpolitika lényegét, értelmét, típusait, illetve az eszközeit. Remek példákkal igazolja az innovációpolitika fontosságát. És valóban, miért van szükség innovációpolitikára? Az innovációpolitika napjaink gyorsan változó világában különös jelentőségű. Ennek talán legfontosabb oka, hogy a különböző eredetű és megjelenési formájú válságokra és a globális társadalmi, gazdasági, technológiai kihívásokra a KFI, illetve az innovációpolitika adhatja meg a választ. Mészáros Ádám szakmai felkészültségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (továbbiakban: NKFIH) erősítette meg, ő felelt a nagy horderejű KFI-stratégiák előkészítéséért, megírásáért, szerteágazó tapasztalattal rendelkezik elemző, értékelő kutatásokban, jelenleg az IFUA Horváth and Partners vezető tanácsadója.

2. A második nagy téma a kutatási infrastruktúrákat tárgyalja. Szabó István a kutatási infrastruktúra definíciójával foglalkozik, azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen lehetséges társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek ezeknek, illetve hogyan lehet esetleg másra is használni a kutatáson kívül a meglévő képességeket. A kutatási infrastruktúrák jellemzőinek meghatározásánál látni fogjuk, hogy számos elemük még nem tisztázott teljesen, így például a hatásuk mérése még gyerekcipőben jár. A téma aktuális és kiemelten fontos, hiszen a tudományhoz kapcsolódó modern infrastruktúrák kialakítása egyre drágább, ezért fontos tisztázni a várható eredményeket. A kutatási infrastruktúrák megértése fontos területe az innovációpolitikának is. Szabó István az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, ő felel többek között a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz történő hazai csatlakozásért, illetve ő képviseli a kormányt a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumában.

3. A harmadik nagy „fejezet” a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika az Európai Unióban témát dolgozza fel. Csuzdi Szonja felteszi a kérdést, hogy szükség van-e közösségi szintű kutatás-fejlesztési szakpolitikára? A válasz igen, ezért Szonja bemutatja a keretprogram születését, az Európai Kutatási Térség (EKT) koncepcióját, ennek az elemeit. Nagyon hasznos tudásra tehetünk szert a 2021-2027-es keretprogram megismerésével, amely nagyban befolyásolja a hazai innovációpolitika irányait is. Csuzdi Szonja az NKFIH Nemzetközi Főosztályát vezeti, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a tudománydiplomácia, tudománypolitika nemzetközi területein, számtalan fórumon ő képviseli a magyar szakpolitikát a fenti témákban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/birkner-innovaciopolitika-es-kfi-infrastrukturak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave