Birkner Zoltán (szerk.)

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák


A kezdetek

A kutatás-fejlesztés területén megvalósuló európai szintű együttműködések igénye már az ötvenes években megjelent, de ezt elsősorban politikai és iparfejlesztési szempontok motiválták. A háború utáni években stratégiai kérdéssé vált az energiaforrások feletti ellenőrzés biztosítása, a kormányzatok ezt tekintették a politikai stabilitás és az iparfejlesztés alapjának, így nem véletlen, hogy az első, nemzetállami kereteken túlmutató együttműködések a szén- és acélipar, valamint a nukleáris energia területéhez kapcsolódóan születtek meg, jelentős tudományos-technológiai elemeket is magukba foglalva (Guzzetti, 1995). Az Európai Szén-és Acélközösséget (Montánunió) (1951) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) (1958) létrehozó szerződések már tartalmaztak a kutatás-fejlesztés területéhez kapcsolódó rendelkezéseket, elindítva az első közösségi szintű kutatási és technológiai programokat a szén- és acélipar, illetve a nukleáris energia területén. Az erős kutatás-fejlesztési komponens hátterét az adta ezekben a programokban, hogy a szén- és acélipar erős technológiai alapokra épült, az Euratom esetében pedig egy komplex tudományos-technológiai megközelítést igénylő, új iparág létrehozása volt a cél (Tindemans, 2009). Az Euratom a háború utáni nukleáris energia iránti lelkesedés légkörében jött létre, egy új technológiai-ipari forradalom elindítását várták a nukleáris kutatásoktól. Ugyanakkor a növekvő energiafogyasztási igények szempontjából is ígéretes iránynak tűnt az atomenergia, az 1956-os szuezi válságot követő időszakban különösen (Metzner, 2020). A Montánuniót létrehozó szerződés célként fogalmazta meg a szén- és acéltermeléshez kapcsolódó technológiai és gazdasági, valamint a munkahelyi biztonságot erősítő kutatások támogatását, az Euratom-Szerződés pedig a tagállami és közösségi szintű kutatások támogatása mellett a kutatók képzésére és az eredmények elterjesztésére is hangsúlyt fektetett (Reillon, 2016). Az Euratom-Szerződés hívta életre a Közösség saját, belső kutatóintézetét, az Európai Bizottság által közvetlenül menedzselt Közös Nukleáris Kutatóközpontot is, amely a kezdeti időszakban a közösségi kutatási tevékenységek megvalósításának fő bázisát jelentette és amely a később létrejött Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre, JRC) alapjául is szolgált. A Bizottság a korszak nemzeti keretekben is jellemző tudománypolitikai modelljét követve, a közvetlen állami beavatkozást jelentő utat választotta: a saját maga által létrehozott kutatóintézetet bízta meg a közösségi szintű és érdekű kutatási feladatokkal (Sanz-Menéndez–Borrás, 2000). A biztató kezdeti lépések ellenére az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés (1958) ugyanakkor szinte egyáltalán nem említette a Közösség hatáskörébe tartozó területek között a kutatás-fejlesztést, mindössze a közös agrárpolitika kapcsán történt utalás a kutatások közti koordináció szükségességére. Ez az egyértelmű jogalap hiányával jellemezhető helyzet egészen a 80-as évekig meg is maradt.

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 878 2

Az alábbi tankönyv abban segíti Önöket, hogy az „Innovációpolitika” című tantárgy megismerése során az előadáson hallott információkat szintetizálni tudják, illetve rendszerbe foglalva is lássák a tananyagot. A könyv három nagy témával foglalkozik.

1. Mészáros Ádám segít tisztázni az innováció fogalmát, az innovációpolitika lényegét, értelmét, típusait, illetve az eszközeit. Remek példákkal igazolja az innovációpolitika fontosságát. És valóban, miért van szükség innovációpolitikára? Az innovációpolitika napjaink gyorsan változó világában különös jelentőségű. Ennek talán legfontosabb oka, hogy a különböző eredetű és megjelenési formájú válságokra és a globális társadalmi, gazdasági, technológiai kihívásokra a KFI, illetve az innovációpolitika adhatja meg a választ. Mészáros Ádám szakmai felkészültségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (továbbiakban: NKFIH) erősítette meg, ő felelt a nagy horderejű KFI-stratégiák előkészítéséért, megírásáért, szerteágazó tapasztalattal rendelkezik elemző, értékelő kutatásokban, jelenleg az IFUA Horváth and Partners vezető tanácsadója.

2. A második nagy téma a kutatási infrastruktúrákat tárgyalja. Szabó István a kutatási infrastruktúra definíciójával foglalkozik, azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen lehetséges társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek ezeknek, illetve hogyan lehet esetleg másra is használni a kutatáson kívül a meglévő képességeket. A kutatási infrastruktúrák jellemzőinek meghatározásánál látni fogjuk, hogy számos elemük még nem tisztázott teljesen, így például a hatásuk mérése még gyerekcipőben jár. A téma aktuális és kiemelten fontos, hiszen a tudományhoz kapcsolódó modern infrastruktúrák kialakítása egyre drágább, ezért fontos tisztázni a várható eredményeket. A kutatási infrastruktúrák megértése fontos területe az innovációpolitikának is. Szabó István az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, ő felel többek között a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz történő hazai csatlakozásért, illetve ő képviseli a kormányt a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumában.

3. A harmadik nagy „fejezet” a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika az Európai Unióban témát dolgozza fel. Csuzdi Szonja felteszi a kérdést, hogy szükség van-e közösségi szintű kutatás-fejlesztési szakpolitikára? A válasz igen, ezért Szonja bemutatja a keretprogram születését, az Európai Kutatási Térség (EKT) koncepcióját, ennek az elemeit. Nagyon hasznos tudásra tehetünk szert a 2021-2027-es keretprogram megismerésével, amely nagyban befolyásolja a hazai innovációpolitika irányait is. Csuzdi Szonja az NKFIH Nemzetközi Főosztályát vezeti, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a tudománydiplomácia, tudománypolitika nemzetközi területein, számtalan fórumon ő képviseli a magyar szakpolitikát a fenti témákban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/birkner-innovaciopolitika-es-kfi-infrastrukturak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave