Birkner Zoltán (szerk.)

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák


A ljubljanai folyamat és az EKT 2020 vízió

A 2008. évi szlovén EU-elnökség programjának egyik központi eleme lett, hogy az EKT kialakításának folyamata újabb lendületet kapjon, és ebben a Tanács vezető szerepet vállaljon. A kutatási és innovációs portfólióért és az európai iparpolitikáért felelelős Versenyképességi Tanács 2008. februári ülésén kiadott, kulcskérdésekről szóló anyagában (Council, 2008a) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban meg kell teremteni az ötödik szabadságot, a tudás áramlásának szabadságát, az áruk, a tőke, a szolgáltatások és az emberek szabad mozgása mellett. Ennek nyomán 2008 májusában a Tanács meghirdette az ún. ljubljanai folyamatot, amely az EKT kiteljesítésének hosszú távú tervét egy, az Európai Bizottság, a tagállamok és az érdekeltek partnerségén alapuló, hatékonyabb irányítási rendszerrel kapcsolta össze (Council, 2008b). 2008 decemberében a Tanács közzétette az EKT 2020 vízióját (Council, 2008c), amely szerint 2020-ra az EKT minden szereplője részesedhet az ötödik szabadság előnyeiből, a kutatók, a tudás és a technológiák szabad áramlásából. A cél egy, a kutatások és a kutatásba történő befektetések szempontjából kedvező környezet és irányítási rendszer kialakítása, ahol az európai szintű, egészséges tudományos verseny megfelelő együttműködési és koordinációs mechanizmusokkal társul. Az EKT reflektál a társadalom igényeire, és hozzájárul Európa fenntartható fejlődéséhez és versenyképességéhez. Az anyag kiemelte azt is, hogy az EKT-ban megvalósuló együttműködési és koordinációs tevékenységek önkéntes alapon, a változó geometria elvét követve kell, hogy szerveződjenek. Az EKT megvalósításának nyomon követése érdekében a Tanács egy EKT-menetrend létrehozására és rendszeres frissítésére hívott fel.

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 878 2

Az alábbi tankönyv abban segíti Önöket, hogy az „Innovációpolitika” című tantárgy megismerése során az előadáson hallott információkat szintetizálni tudják, illetve rendszerbe foglalva is lássák a tananyagot. A könyv három nagy témával foglalkozik.

1. Mészáros Ádám segít tisztázni az innováció fogalmát, az innovációpolitika lényegét, értelmét, típusait, illetve az eszközeit. Remek példákkal igazolja az innovációpolitika fontosságát. És valóban, miért van szükség innovációpolitikára? Az innovációpolitika napjaink gyorsan változó világában különös jelentőségű. Ennek talán legfontosabb oka, hogy a különböző eredetű és megjelenési formájú válságokra és a globális társadalmi, gazdasági, technológiai kihívásokra a KFI, illetve az innovációpolitika adhatja meg a választ. Mészáros Ádám szakmai felkészültségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (továbbiakban: NKFIH) erősítette meg, ő felelt a nagy horderejű KFI-stratégiák előkészítéséért, megírásáért, szerteágazó tapasztalattal rendelkezik elemző, értékelő kutatásokban, jelenleg az IFUA Horváth and Partners vezető tanácsadója.

2. A második nagy téma a kutatási infrastruktúrákat tárgyalja. Szabó István a kutatási infrastruktúra definíciójával foglalkozik, azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen lehetséges társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek ezeknek, illetve hogyan lehet esetleg másra is használni a kutatáson kívül a meglévő képességeket. A kutatási infrastruktúrák jellemzőinek meghatározásánál látni fogjuk, hogy számos elemük még nem tisztázott teljesen, így például a hatásuk mérése még gyerekcipőben jár. A téma aktuális és kiemelten fontos, hiszen a tudományhoz kapcsolódó modern infrastruktúrák kialakítása egyre drágább, ezért fontos tisztázni a várható eredményeket. A kutatási infrastruktúrák megértése fontos területe az innovációpolitikának is. Szabó István az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, ő felel többek között a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz történő hazai csatlakozásért, illetve ő képviseli a kormányt a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumában.

3. A harmadik nagy „fejezet” a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika az Európai Unióban témát dolgozza fel. Csuzdi Szonja felteszi a kérdést, hogy szükség van-e közösségi szintű kutatás-fejlesztési szakpolitikára? A válasz igen, ezért Szonja bemutatja a keretprogram születését, az Európai Kutatási Térség (EKT) koncepcióját, ennek az elemeit. Nagyon hasznos tudásra tehetünk szert a 2021-2027-es keretprogram megismerésével, amely nagyban befolyásolja a hazai innovációpolitika irányait is. Csuzdi Szonja az NKFIH Nemzetközi Főosztályát vezeti, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a tudománydiplomácia, tudománypolitika nemzetközi területein, számtalan fórumon ő képviseli a magyar szakpolitikát a fenti témákban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/birkner-innovaciopolitika-es-kfi-infrastrukturak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave