A vállalatok technológiájának piaci sikeressége nagymértékben függ a célpiacra vonatkozó ismeretektől. A piackutatási módszerek sokasága áll a vállalatok rendelkezésére, melyek közül a legnépszerűbb eszközöknek az etnográfiai vizsgálatok, a kérdőíves felmérések, a vezérfogyasztói és fókuszcsoportos megkérdezések tekinthetők. A módszerek hatékonysága nemcsak a vállalat piaci ismereteitől és a technológia újdonságtartalmától függ, arra erőteljes hatást gyakorol az is, hogy a fogyasztók mennyire képesek saját igényeiknek és elvárásaiknak hangot adni. A vevői igények általában egy adott probléma feloldásának vágya mentén kerülnek megfogalmazásra és nem korlátozódnak csupán termékjellemzőkkel kapcsolatos elvárásokra. Ennek felismerése teszi lehetővé a vállalatok számára, hogy radikális, megbontó technológiai újításokkal is megjelenhessenek a piacon. A technológiai újítások iránti nyitottság és átvételi reakcióidő alapján eltérő fogyasztói csoportok azonosíthatók, a technológiai stratégia ezen fogyasztói csoportok elvárásait figyelembe véve kerülhet kialakításra, folyamatos kiigazításra. A fogyasztói igények időben változnak, a technológiai stratégia feladata a változásokra adott válaszok technológiai akcióprogramok formájában történő leképezése. A technológiai újítások technológiaitranszfer-megoldások segítségével is értékesíthetők, ha a piacosítás valamely szakadékának felszámolásához hiányoznak a szervezeti képességek, vagy a fejlesztés nem illeszkedik szervesen a vállalat stratégiai célkitűzéseihez. A technológiai erőforrások és képességek kiaknázása nem nélkülözheti a folyamattechnológiák fejlesztését és javítását. A technológiai bázis kiaknázásának képességét pedig meghatározzák a szervezet strukturális és kulturális jellemzői, alkalmazott koordinációs és kompenzációs mechanizmusai.