MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Emlékezet és térhasználat
Nemzeti és felekezeti ünneplés Debrecenben a 19. század második felében
A csereerdei honvédsír nem része a hivatalos megemlékezéseknek
Tartalomjegyzék
- EMLÉKEZET ÉS TÉRHASZNÁLAT • NEMZETI ÉS FELEKEZETI ÜNNEPLÉS DEBRECENBEN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
- Impresszum
- I. Előszó
- II. Országos könyörgés, nemzeti böjt és keresztes háború 1849 május–júniusában • Kortárs reakciók és emlékezet egy nemzetközi kutatás kontextusában
- III. A szabadságharc emlékezete Debrecenben • Szimbolikus térfoglalás és rituális térhasználat a perifériától a belvárosig (1849–1902)
- 1. Emlékezet és térhasználat: kutatástörténeti és módszertani bevezető
- 2. A rejtőzködő megemlékezések időszaka (1849–1867)
- 3. Ünnepi térhasználat az allegorikus oroszlánszobor emlékkerti felállításától (1867) az 1880-as évek végéig
- 3.1. A március 15-i ünneplés rendje 1867-től az 1880-as évek végéig
- 3.2. A Honvédtemető rendezése
- 3.3. Az augusztus 2-i ünneplés rendje 1867-től az 1880-as évek végéig
- 3.4. Ünneplés a Nagysándor-halomnál
- 3.5. A csereerdei honvédsír nem része a hivatalos megemlékezéseknek
- 3.6. Újabb szabadságharcos emlékművek felállítása az 1870-es, 80-as években
- 3.7. Felekezeti és iskolai ünneplések
- 3.1. A március 15-i ünneplés rendje 1867-től az 1880-as évek végéig
- 4. A kommemorációs rítusok változása az 1880-as évek végétől az Emlékkert oroszlánszobrának Honvédtemetőbe költöztetéséig (1899)
- 4.1. Térhasználat a debreceni Lajos-napi ünnepségeken és Kossuth 90. születésnapján
- 4.2. A március 15-i processzió menetének rövidülése az 1890-es évek elején
- 4.3. Augusztus 2-i ünnepségek az 1890-es évek közepén
- 4.4. Október 6. ünneplése az 1890-es években
- 4.5. Az ünnepi térhasználat módosulása a forradalom 50. évfordulóján
- 4.6. Térhasználati és térmorfológiai változások 1899-ben
- 4.1. Térhasználat a debreceni Lajos-napi ünnepségeken és Kossuth 90. születésnapján
- 5. A szabadságharc monumentumának hiánya az Emlékkertben (1899-től 1902-ig)
- 1. Emlékezet és térhasználat: kutatástörténeti és módszertani bevezető
- IV. A gályarabok emlékezete és a református egyháztörténet-írás a 19. század második felében
- 1. „[Nagyon] hosszú reformáció” vagy „új konfesszionalizáció”? A 19. századi magyar reformációtörténet két megközelítési modellje
- 2. A protestantizmus 16–17. századi történetének szabadságharc utáni értelmezése
- 3. A gályarabok emlékezete és a rendszeres egyháztörténeti kutatás összefonódása az 1850–60-as években
- 4. Egyháztörténeti kutatások és ünnepi megemlékezések mint az emlékoszlop-állítás előkészületei az 1870-es években
- 5. A gályaraboszlop felállítása a debreceni Emlékkertben
- 1. „[Nagyon] hosszú reformáció” vagy „új konfesszionalizáció”? A 19. századi magyar reformációtörténet két megközelítési modellje
- V. A reformáció emlékezete és október 31. ünneplése • Debreceni térhasználat a 19. század végi felekezeti ellentétek idején
- 1. Előzmények és módszertani kérdések
- 2. A felekezeti és a nemzeti ünneplés összefonódása Debrecenben, a rendszeres kollégiumi ünnepléseket (1889) megelőzően
- 3. Reformációs emlékünnepélyek a katolicizmus elleni küzdelem erősödése idején (1889–1894)
- 4. Az emlékezés új terei a gályaraboszlop felállítását követően (1895–1898)
- 5. Újabb fordulópont az Emlékkert történetében: az allegorikus oroszlánszobor eltávolítása (1899)
- 6. A reformációs emlékünnep újabb helyszínei (1900–1901)
- 7. A további kutatás lehetőségei
- 1. Előzmények és módszertani kérdések
- VI. Felhasznált irodalom
- VII. Illusztrációk jegyzéke
- VIII. A fejezetek korábbi változatai
- Loci Memoriae Hungaricae
- A sorozatban eddig megjelent
Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 615 077 8
A kötet azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a 19. század második felében bizonyos kommemorációs jelenségek miképpen reprezentálták a debreceni identitást, illetve hogyan alakították azt. Az egyes fejezetek vizsgálják, hogy miként értelmezhetőek a szabadságharcra vonatkozó városi ünneplések, valamint a reformáció 16. századi kezdetére és a 17. század végi protestáns gályarabságra emlékező alkalmak. Az írások arra is fókuszálnak, hogy a Debreceni Református Kollégium, illetve tágabban, a Református Egyház meghatározó személyiségei által formált felekezeti önszemlélet és múltkép hogyan viszonyult a városi, illetve nemzeti identitáshoz és emlékezetkultúrához. Mindeközben a kötet arra törekszik, hogy a lokális szempontú megközelítéseket, a helyi identitáselemek és emlékezetkonstrukciók elemzéseit más régiók és egyéb felekezetek vizsgálati eredményeinek figyelembe vételével, összehasonlító szemlélettel, a tágabb kontextus megértésével, bőséges forrás- és szakirodalom-ismerettel árnyalja.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fazakas-emlekezet-es-terhasznalat//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
