Fazakas Gergely Tamás

Emlékezet és térhasználat

Nemzeti és felekezeti ünneplés Debrecenben a 19. század második felében


Loci Memoriae Hungaricae

A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében 2010-ben alakult Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport fő célkitűzése, hogy a lieux de mémoire (emlékezethely) Pierre Norától származó fogalmát magyar kontextusba helyezze, és segítségével újraértelmezze a magyar kulturális emlékezet működési mechanizmusait. A kutatások kiindulópontja Norának az a meglátása, amely szerint az emlékezetnek már nincsenek valódi közegei (milieux de mémoires), csak helyei (lieux de mémoires), azaz a modern társadalmak kulturális emlékezete immár nem közvetlenül emlékezik a múltra, hanem különböző emlékezethelyek közvetítésével. Emlékezethely ugyanakkor nemcsak egy bizonyos térbeli képződmény lehet, hanem bármilyen hordozó, amelynek a jelen kulturális emlékezete szempontjából funkciója van (például a mitikus és történelmi személyek, tárgyak, események, médiaszövegek és fogalmak is). Mindemellett az emlékezethelyek nem örök és állandó entitások; ki vannak téve a kollektív emlékezet változásainak – nemcsak az általuk hordozott jelentés változhat meg, de maga az emlékezethely is eltűnhet, esetleg újabbaknak adva át a helyet. A kutatás, amint az a fentiekből is következik, interdiszciplináris jellegű; eredményeit a kutatócsoport a Debreceni Egyetemi Kiadó közreműködésével, jelen sorozatban kívánja közreadni.

Emlékezet és térhasználat

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 077 8

A kötet azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a 19. század második felében bizonyos kommemorációs jelenségek miképpen reprezentálták a debreceni identitást, illetve hogyan alakították azt. Az egyes fejezetek vizsgálják, hogy miként értelmezhetőek a szabadságharcra vonatkozó városi ünneplések, valamint a reformáció 16. századi kezdetére és a 17. század végi protestáns gályarabságra emlékező alkalmak. Az írások arra is fókuszálnak, hogy a Debreceni Református Kollégium, illetve tágabban, a Református Egyház meghatározó személyiségei által formált felekezeti önszemlélet és múltkép hogyan viszonyult a városi, illetve nemzeti identitáshoz és emlékezetkultúrához.

Mindeközben a kötet arra törekszik, hogy a lokális szempontú megközelítéseket, a helyi identitáselemek és emlékezetkonstrukciók elemzéseit más régiók és egyéb felekezetek vizsgálati eredményeinek figyelembe vételével, összehasonlító szemlélettel, a tágabb kontextus megértésével, bőséges forrás- és szakirodalom-ismerettel árnyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazakas-emlekezet-es-terhasznalat//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave