Az innováció korábban azt jelentette, hogy a vállalatok saját erőforrásaik felhasználásával termékfejlesztésbe fektetnek be, és törekszenek a saját tulajdonukat alkotó szellemi tőkéjük megőrzésére. A nyílt innováció [open innovation] nemcsak a belső szellemi tőke felhasználásával növeli a vállalat innovációs képességét, hanem a külső környezetből, a külső partnerektől származó ötletek bevonásán keresztül is. Azt is nyílt innovációnak tekintjük, ha a cég a saját fejlesztését mások számára elérhetővé téve másokkal közösen bővíti vagy hasznosítja szellemi vagyonát. A nyílt innováció modellje szerint az egyes kutatási és fejlesztési programok külső technológiai forrásokból is kiindulhatnak, és a vállalati innovációs folyamat későbbi fázisaiban is beléphetnek. Látható, hogy a nyílt innováció nem csak az ötletek alkotásakor, gyűjtésekor, hanem az innovációs folyamat bármelyik szakaszában feltűnhet. A nyílt innovációs megközelítések alkalmazásával a vállalatok csökkenthetik fejlesztési költségeiket, gyorsíthatják a piacra jutási időt, valamint lehetőségük nyílik arra is, hogy a felmerülő kockázatokat megosszák az innovációs folyamat további szereplőivel. Henry Chesbrough, az elmélet „atyja” szerint a nyílt innováció a tudás szándékos beáramlásának és kiáramlásának a felhasználása. (Chesbrough, 2011) A modell elnevezése azért „nyílt”, mert egy ötlet többféle módon is bejuthat az innovációs folyamatba, és többféle megoldás van arra is, hogy elhagyja azt, ahogy a 4.1. ábra ezt szemlélteti.