Caniglia és munkatársai (2021) tanulmányukban a cselekvésorientált tudás integrált megközelítésével foglalkoztak a fenntarthatóságot célozva. Véleményük szerint a fenntarthatósággal foglalkozó tudománynak szisztematikusabb megközelítésekre van szüksége. A tudás mozgósításához olyan beavatkozások támogatása szükséges, amelyek sikeres változást hozhatnak létre. Azt állítják, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos cselekvésorientált tudás akkor jön létre, ha integrált módon kezelik a tudás olyan megjelenési formáit, amelyek részt vesznek a változások tervezésében és megvalósításban is. Az általuk bemutatott pluralista és integrált megközelítés elutasítja a fenntarthatósági kihívások technokrata megoldásait és az egyéni és társadalmi tanulást helyezi előtérbe. Amellett érvelnek, hogy a fenntarthatósággal foglalkozó kutatóknak arra kell összpontosítaniuk, hogy a tudás és a megismerés lehetőségeivel való kísérletezés feltételeit biztosítsák. Ezzel elősegítik a fenntartható fejlődést a fenntarthatóság-központú tanulás érdekében. Mauser et al. (2013) olyan integrált megközelítést javasolnak, mely a természettudományi és társadalomtudományi együttműködésen alapul. Az ilyen együttműködés a transzdiszciplinaritáson és az integrált kutatási koncepciókon alapul. Tanulmányukban megvilágítják a különböző ismeretek integrációjának dimenzióit és közös platformot javasolnak a globális kutatásokhoz. Véleményük szerint az integráció egy iteratív folyamat, amely magában foglalja valamennyi érdekelt fél reflexióit. A fenntartható tudás más aspektusát több tanulmányban az egyetemi hallgatók viselkedésén, az oktatók, oktatás céltudatos változásán keresztül vizsgálták Lippai és munkatársai (2010), Birou et al. (2019). Martins és munkatársainak (2019) szakirodalmi áttekintő tanulmánya logikailag ötvözi a fent említett felkészítési fázis (oktatás, nevelés) szükségességét és a szervezeti működés feltételeit befolyásoló tényezőket a tudásmenedzsment (TM) szempontjából. A tanulmányban feldolgozott kutatások (bár szűkkörűen) de kitérnek a tudásmenedzsment sikeres működését biztosító kulturális feltételek szükségességére, a tanulószervezeti jellemzők alkalmazásának létjogosultságára. Lopes et al. (2017) a tudásmenedzsment alkalmazásának szükségességét a nyílt innováció gondolatával egészítik ki, a fenntartható tudás folyamatosságának feltételeként kezelve. A tudásmenedzsment és a fenntarthatóság összefüggéseinek különböző aspektusait Sanguankaew és Ractham (2019) vizsgálták szakirodalmi elemző tanulmányukban. A mértékadó kulcsszavak között az éghajlatváltozás mellett a tanulás, a gyakorlati közösségek, team munka, a tudásbázisok kialakítása jelent meg elsősorban. A társadalmi hálózati struktúra tudásáramlásra gyakorolt hatását vizsgálta Munoz-Erickson–Cutts (2016) szerzőpáros. Három kihívásra hívják fel a figyelmet: a tudás és a cselekvés közötti határok meghatározására; a hatalmi megoszlások jellemzésére és a tudásmegosztás és a hálózatos együttműködés akadályainak azonosítására. Kutatásukban a hálózatépítés és a tudásáramlás összefüggéseit azonosították a tudás fenntarthatósága érdekében. A napjainkban oly sokat emlegetett digitalizáció szerepét kötik össze vizsgálataikban a tudás létrehozása és fenntarthatósága igényével Ordieres-Meré és munkatársai (2020). Kutatásaikban kiemelik a vezetés támogató szerepét a változtatási folyamatok levezénylése során. A tudás fenntarthatósága érdekében a vezetés minőségét az elvárt kompetenciák meghatározásán keresztül fogalmazták meg kutatásaikban (Grobler–du Plessis, 2016). Hat pontban foglalták össze a szükséges vezetői viselkedés elvárásait, melyek eredményeként fenntartható szervezeti teljesítményt jósolnak. Ezek: egyszerű összpontosítás és irányítás, az emberek és a munkavállalók jóllétének tisztelete, az abszolút bizalmi környezet megteremtése és felhatalmazás, az innováció és a vállalkozói szellem érvényesítése, teljes körű vezetői támogatás és nagyvonalú jutalmazás és elismerés az elért eredményekért. Chopra és munkatársai (2021) a tudásmenedzsment és a fenntarthatóság különböző vetületeit világítják meg, fókuszálva a TM befolyásoló szerepére.