Noszkay Erzsébet (szerk.)

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

A fenntartható tudás

Ma nyugodtan állíthatjuk, hogy a gazdasági fejlődés kulcsa a tudás. Az a tudás, amely lehetővé teszi, hogy a termelő vállalatok működése a megújuló energiaforrásokon alapuljon, amely megtalálja a módját annak, hogy más természetes erőforrásokat is hatékonyabban használjunk (Hallinger–Suriyankietkaew, 2018). Mivel a tudás vitathatatlanul az emberhez tartozik, nélkülözhetetlen az emberi tőke. Jó szakemberekre és tehetségekre minden szervezetnek szüksége van, a napjainkban foglalkoztatott munkavállalóknak és vezetőknek pedig ki kell szélesíteni látókörüket más szakterületek szakembereivel történő együttműködés érdekében (dos Santos et al., 2020). Ahhoz, hogy ez az együttműködés megvalósuljon, komoly befektetésekre van szükség az oktatás területén is. Olyan társadalmi modellt kell kialakítani, amelyben természetes, hogy az emberek életük végéig tanulnak és fejlesztik képességeiket. A korábbi években számos kezdeményezés indult (Chaudhry et al., 2019) az élethosszig tartó tanulást célozva, mely kezdeményezések a szokásos „hype” után feledésbe merültek, és újabb divathullámok elmosták szükségszerűségük jelentőségét. Holott a tudásmenedzsment-rendszerek kiépítésének és működésének feltétele a naprakész tudás biztosítása és annak beépítése a mindennapi gyakorlatba (Eberherr, 2018). A tudásmenedzsment-rendszer (TMR) működésének hármas követelményeit (ember (E), folyamat (F), technológia (T)) a 4. ábra mutatja.

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

Menedzsment

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Dobay Péter

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero