Tekintettel arra, hogy a szakirodalomban viszonylag kevés publikáció foglalkozik a tudás fenntarthatósága témával, a született eredményekkel történő összevetés korlátos lehetőségeket kínál. Chopra és munkatársai (2021) átfogó elméleti tanulmányt publikáltak, melyben a tudásmenedzsment fenntarthatósággal összefonódó területeiről írt cikkeket tekintették át. A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmenedzsment-kutatások kilenc alapvető klaszterre támaszkodnak. Ezek: fenntarthatósági gyakorlat, társadalmi hálózat, vállalati teljesítmény, tudásmegosztási kultúra, zöld innováció, fenntarthatósági értékelési keret, globális felmelegedés, tudásmenedzsment és innovatív teljesítmény. A cikk egy új elmélettel zárul, a tudásmenedzsment szerepét hangsúlyozza a fenntarthatóság érdekében, míg jelen tanulmány ellenkező irányból közelítve, a tudás mint a tudásmenedzsment alapeleme fenntarthatóságát kutatja. Caniglia és munkatársai (2021) kutatói megközelítése az általunk feltett kérdések megválaszolását segíti. A komplex gondolkodásmódot hangsúlyozzák olyan munkatársak bevonásával, akik nemcsak gondolkodásukban, de magatartási mintáikban is – a szervezeti működés integrált megközelítésén keresztül – a belső és külső feltételek összehangolásával a tudásorientált változások fenntarthatóságalapú megvalósítását támogatják. Mauser és munkatársai (2013) azt támasztják alá, amit a saját kutatásunk is hangsúlyoz, a munkatársi és vezetői integrált gondolkodás, tudatos viselkedés fontosságát, melyek a sikeres, hosszú távú és fenntartható működés feltételei. A közös kutatások lehetővé teszik az eredmények kölcsönös felhasználását és egymás munkájának kiegészítését. Megteremtve ezzel az érintettek számára a transzparencia lehetőségét. A fenntartható tudás lehetőségét a tanulás, oktatás képzés fókuszából vizsgálva Birou et al. (2019) kutatásain keresztül nem közvetlenül, de közvetve mégis támogatja jelen tanulmány fókuszát, hiszen a szervezeti működés sikerét a háttérben a fiatal munkatársak, a leendő munkavállalók oktatása, szocializációja, viselkedése, értékrendje befolyásolja. Majd a munkahelyen a tudás naprakészségének biztosítása érdekében a képzésekre való nyitottság, a tanulási hajlandóság, a tudáshálózatok működésének biztosítása a tudás fenntarthatóságát befolyásolja. A Martins és munkatársai (2019) tanulmányában feldolgozott kutatások (szűkkörűen) kitérnek a tudásmenedzsment sikeres működését biztosító kulturális feltételek szükségességére, a tanulószervezeti jellemzők alkalmazásának létjogosultságára. Alátámasztva ezzel jelen kutatás egyik fő kérdésének megválaszolását, nevezetesen a tanulószervezeti jellemzők szükségességét. Lopes et al. (2017) megközelítése is támogatja a gondolkodás logikáját, a kreativitás, a rendszerszemlélet és az együttműködés hármasába integrálva. Sanguankaew és Ractham (2019) a tudásmenedzsment jelentőségét emeli ki (a szakirodalmi bázis feldolgozása alapján), melyben hasonlóan fontos összekötő kapocsnak minősítik, mint ahogy jelen tanulmányban is megfogalmazódik. Munoz-Erickson és Cutts (2016) kutatásukban gyakorlati példán keresztül igazolják a tudás fenntarthatóságának lehetőségét rejtő hálózatépítés jelentőségét. A tudásáramlás – akár hálózatokban, akár egy-egy szervezeten belül gondolkodunk – szintén a munkatársi és vezetői viselkedéssel, bizalommal, etikus viselkedéssel hozható összefüggésbe. Ezek a jellemzők a tanulószervezeti működés kritériumai és a sikeres változások, az előrelátás, a fenntartható működés zálogai. Ordieres-Meré és munkatársai (2020) eredményei megerősítik gondolkodásunkat, ugyanis megállapítják, hogy a digitalizáció és annak lehetőségei támogatják a tudásteremtést, ezáltal a folyamatos fenntarthatóságot. A tudás fenntarthatósága érdekében a vezetés elvárt viselkedési mintáinak hat pontos összegzése minden korábbi megállapításunkat visszaigazol (Grobler–du Plessis, 2016). Látható, hogy számos kutatás még akkor is igazolja és alátámasztja a fentiekben megfogalmazott tudásfenntarthatósági kritériumokat, ha az említett kutatások célja gyakran csak közvetetten sorolható a cél témát kutató tanulmányok közé.