Noszkay Erzsébet (szerk.)

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán


Digitális tárgyak

Mit hívunk tárgynak? Mit digitális tárgynak? Günter Figal szerint „[a] tárgyi az, ami szembekerül, és ekkor, legalább egyetlen pillanatra, szemben áll. A szembenállás alkotja a tárgyi lényegét” (Figal, 2009, 122).1 Fenomenológiai megközelítésben ez lényeges. Vajon miként gondolkodjunk a tudásszerzés, a tudásépítés, a tudásgyarapítás és a tudásmegosztás digitális tárgyainak vonatkozásában? Hasonló módon, mint azt a fenomenológiai megközelítés teszi. A tárgyi az, ami szemben áll. Megmutatkozik a tárgy láthatója és nemlátottja, amit látunk, nézünk, olvasunk, értelmezünk. Például nem csupán digitális állományok (fájlok) és fájlkonténerek konstrukcióival kerülünk szembe (nem a kézbe!), hanem azok összefüggéseivel is, melyek együtt képezik a digitális tárgyat. Csak akkor juthatunk értésre a hálózati kapcsolódás és a digitális technológia sokrétű, sokoldalú világában, ha a digitális tárgyat képező összefüggések sokfélesége a digitális állományokkal azonos jelentőséget nyer. Ezen külső/belső összefüggéseket algoritmusok valósítják meg (lásd az xml, html, Java, Python stb. információtechnikákat).

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Dobay Péter

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave