Noszkay Erzsébet (szerk.)

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán


A közpolitika-alkotás gyakorlata

A kutatások gyakorlata és az eredmények alapján az említett nemzetközi projekt lényegét így lehet összefoglalni: „A KNOWandPOL-kutatások elsődleges célja ’a közcselekvés szociológiájának’ diszciplináris keretén belül ’a közpolitika-alkotás mechanizmusainak’ feltárása, továbbá – a vizsgálódást interdiszciplinárissá tágítva – az azokban előforduló és alkalmazott tudásfajtáknak, azok konfliktusainak és alkotó együtthatásainak a vizsgálata volt. Ennek során a kutatók feltételezték azt, hogy ’a közpolitikák alakítása a felülről irányítottságból elmozdult az alulról szerveződés irányába, vagyis nem csak a döntéshozók döntenek, a helyi aktoroknak és az utcaszintű tudásnak egyre nagyobb szerepe van a közpolitikák alakításában’. A tudás előállításának ezt a vegyes formáját – a hagyományos szakértést és döntéshozást kiszolgáló ’1. típusú tudástermeléssel’ szembeállítva – ’2. típusú’-nak nevezték el. A 2. típusú tudástermelés fő jellemzője az, hogy a tudás kialakítása a politikával kölcsönhatásban, közös kontextusba ágyazottan, a helyi tapasztalati tudást széleskörűen bevonva és a közcselekvést közvetlenül és közvetve elősegítve, és azt mintegy egész folyamatában kísérve történik” (Szívós, 2013, 23).

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Dobay Péter

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave