Tudásmenedzsment a következő két évtized határán
A rejtett hálózatokban kialakult hallgatólagos tudás vagy hálózati hallgatólagos tudás
Tartalomjegyzék
- TUDÁSMENEDZSMENT A KÖVETKEZŐ KÉT ÉVTIZED HATÁRÁN • a MTA GB TM Munkabizottság 20. éves jubileumára készült tanulmánykötet
- Impresszum
- Előszó
- Elnöki ajánlás a jelen gyűjteményes kötethez
- Köszönetnyilvánítás
- A tudásmenedzsment (TM) hazai fejlődéstörténete • (A MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottság 20 évet átfogó tevékenységének tükrében)
- Esély a felzárkózásra – csak tudásalapon
- Tudásviszonyok és szakpolitikák. Európai és nemzetállami szintű szakpolitikák hatékonysága a hallgatólagos tudás elmélete szempontjából
- Bevezetés
- A tanulmány alapjául szolgáló empirikus kutatások
- Kulcsfogalmak
- Tudásmenedzsment a közpolitika-alkotásban
- Az intézménycentrikus hallgatólagos tudás rövid bemutatása
- A hallgatólagos tudáskészletek a közpolitika-alkotás és -megvalósítás szempontjából
- A változtatási programba bevont intézményeken belüli hallgatólagos tudás
- A narratív hátterű intézménycentrikus hallgatólagos tudás a közpolitika-alkotási folyamatban
- A létrejövő intézményekhez kapcsolódó intézménycentrikus hallgatólagos tudás
- A hallgatólagos tudáskészletek a közpolitika-alkotás és -megvalósítás szempontjából
- A rejtett hálózatokban kialakult hallgatólagos tudás vagy hálózati hallgatólagos tudás
- A nem tervezett többletváltozás és a hallgatólagos tudáskészletek korlátozott felhasználása
- Az intézménycentrikus hallgatólagos tudás fajtáinak kezelése
- Záró gondolatok
- Irodalomjegyzék
- Bevezetés
- A digitalizáció korszaka a tudásmenedzsment fejlődéstörténetében
- A tudás unikornisai
- A szervezeti tudás fenntarthatósága és feltételrendszere
- Tudáskommunikáció a vállalaton belül
- Bevezetés
- Egy kis visszapillantás: a tudásmegosztás mint létfeltétel
- A vállalaton belüli tudáskommunikáció vezetéstudományi értelmezésben
- A tudáskommunikáció tartalma és résztvevői
- A tudáskommunikáció módjai és csatornái
- A tudásmegosztás típusai kommunikáció révén
- A digitális média a tudáskommunikációban
- A tudáskommunikáció funkciói
- A rejtett tudás kommunikációja
- A tudásmegosztást befolyásoló tényezők, zavarok és a megosztás támogatása
- A szervezet hatása
- Az egyén szerepe
- A technikai feltételek
- A tudásmenedzsment és a vállalati kommunikációmenedzsment szimbiózisa
- Következtetés
- Irodalomjegyzék
- Bevezetés
- A tudás digitális tárgyainak sokoldalú kontrollja
- Fenntartható tudástranszfer-technológiák
- Alkalmazható-e az aranyszabály-alapú etika a tudásmegosztásban?
- Bevezetés
- Szükség van etikára a tudásmegosztáshoz? – avagy a tudásvezetők 7 főbűne
- A tudásmenedzsment etikai kérdéseinek negligálása (1)
- Etikusnak látszó vezetői imázs önreklámozása (2)
- Lemondás a szakmai közösségek dilemmáival való szembenézésről (3)
- Megelégedés a szervezeti tudásmegosztás értékének kinyilvánításával (4)
- A tudástőkével való felelőtlen gazdálkodás (5)
- A mérgező szervezeti kultúra fenntartása (6)
- A közösségépítés elmulasztása (7)
- A tudásmenedzsment etikai kérdéseinek negligálása (1)
- A 7 főbűn legsúlyosabb következménye: a bizalom elvesztése
- Kísérletek az etikusság javítására
- Az aranyszabályra épülő etika segíthet a tudásmegosztásban?
- Válasz a 7 főbűnre: bizalomépítés az aranyszabályra építve
- Zárszó
- Irodalomjegyzék
- Ajánlott további irodalom
- Bevezetés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 913 0
Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben.
Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”. Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre. Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése? A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat. Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero