A digitális korszak legújabb technológiai fejlődése potenciálisan fellendítheti a tudásalapú gazdaságot. A digitális technológiák egyre szélesebb körben történő elterjedése okán egy komplexebb, átfogó, az emberi-gépi tudás menedzselését és a digitális tudást fókuszba helyező tudásmenedzsment-megközelítésre van szükség. A legfontosabb kihívás a digitalizáció valódi potenciáljának kiaknázása tudásmenedzsment-stratégiával, amely a tudás és információ megosztásával és az adatok elemzésével támogatja az adatközpontú döntéshozatalt. A növekvő adatmennyiség, amely több üzleti területről és forrásból származik, egyre inkább bizonyítja, hogy az adatok, az információ és a tudás megfelelő kezelése kritikus feladat egy vállalat életében. A tudásmenedzsment, a tudásmegosztás és ezáltal az ember mindezeknek köszönhetően kulcsfontosságúvá válik. A digitális technológiák szerepe nem az emberek helyettesítése, hanem az emberek és a technológia együttműködésének megvalósítása. Az emberek képesek olyan feladatok végrehajtására, amelyeket a gépek nem tudnak megtanulni vagy automatizálni, és ez a tény olyan képességek fejlesztését vagy megerősítését teszi szükségessé, amelyeket nem lehet gépi tanulással vagy mesterséges intelligencia segítségével átruházni a gépekre. A gyártás evolúciója a maximális hatékonyság biztosítása érdekében a manuális folyamatoktól a lehető legteljesebb automatizálásig halad, aminek az lesz az eredménye, hogy számos szakképesítést nem igénylő munkahely el fog tűnni, ugyanakkor a digitális tudással rendelkező munkaerő iránti kereslet nőni fog, hiszen a digitalizáció új munkahelyeket is teremt, ezek betöltéséhez azonban magasabb szintű digitális tudásra lesz szükség. Egyes felfogások szerint a robotok a jövőben elvehetik az emberek munkáját. Ez a felfogás nem állja meg a helyét, hiszen a robotok már ma is olyan feladatokat végeznek el, amelyek ellátásához az emberi munkaerőnek nem vagy csak korlátozott mértékben állnak a rendelkezésére a megfelelő eszközök, vagy pedig nem az emberek helyett dolgoznak, hanem megkönnyítik, felgyorsítják a feladatok megoldását. A harmadik ipari forradalom vívmánya, a számítógépek megjelenése által sem szűntek meg a munkahelyek, hanem újak jöttek létre, így a negyedik ipari forradalom esetében is hasonló a helyzet. Ez a korszak azonban új kihívásokat is támaszt mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára, új kompetenciákra van szükség az új technológiák kezeléséhez, rugalmasabb vállalati munkakörnyezetet igényel, továbbá a vállalatok teljesítményét erőteljesen befolyásolja vezetőik és munkavállalóik képessége és elkötelezettsége. Az emberi tényező szerves része kell, hogy legyen a negyedik ipari forradalomnak. A jövőt úgy kell alakítani, hogy az emberek kerüljenek előtérbe, a legembertelenebb formájában a negyedik ipari forradalom csak „robotizálni” fogja az embereket.