Noszkay Erzsébet (szerk.)

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Bevezetés

Úgy vélem, érdemes igen rövid történeti visszapillantást vetnünk az MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottság (a továbbiakban röviden: TM Munkabizottság) megalapításától napjainkig tartó időszak főbb körülményeire. Fontos megemlíteni, hogy a kétezres évek elején szinte alig akadt itt-ott néhány szakember, intézmény és cég, aki/amely foglalkozott volna a tudásmenedzsmenttel. A nagy cégek közül elsőnek a Mol és a Matáv próbálkozott. Az informatikai fejlesztő-szolgáltatók közül a Microsoft volt a kezdeményező. A tanácsadó cégek közül az AAM tette meg első lépéseit, valamint a Big Four körhöz tartozó multinacionális tanácsadó cégek között a KPMG volt kezdeményező. A hazai cégek tudásmenedzsment-kezdeményezéseiről a KPMG a 2000-es évben elsőként készített ilyen témájú felmérést, amelyből kiderült, hogy a TM iránti igény, mint „kezdemény”, gyakorlatilag minimális volt, s az AAM egy későbbi, 2003. évi felmérésének adatai szerint még a leginkább tudásigényes tanácsadóiparban sem érte el a 2,5%-nyi részesedést. Ehhez képest az utána jövő évek tekintetében biztató jelnek mutatkozott, hogy a KPMG 2005/06. évi felmérésében (Tomka–Óvári, 2006) részt vevő cégek már valamelyest felismerték (29%-uk vallotta is), hogy foglalkoznak a tudásmenedzsmenttel, a tudás megosztására irányuló törekvésekkel.

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

Menedzsment

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Dobay Péter

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero