Noszkay Erzsébet (szerk.)

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Digitalizáció

A digitalizáció (vagy más néven digitális transzformáció) a szervezetek üzleti modelljeinek megváltozásaként írható le a digitális technológiák felhasználásával annak érdekében, hogy innovációt hozzanak létre a termékekben, szolgáltatásokban és a folyamatokban (Machado et al., 2021). Ezeket a technológiákat SMACIT néven emlegetik (amely a baseballból ismert „smack it” kifejezésre utal: a dolgok gyors és egyszerű véghezvitelét jelenti). Ezek a technológiák a közösségi (Social), mobil (Mobile), analitika (Analitics), felhő (Cloud) és dolgok internetének (Internet of Things) szavak rövidítéseit takarják (Sebastian et al., 2017). A digitális transzformáció folyamata révén ezen technológiák kombinációján keresztül jelentős változások generálhatóak egy vállalat életében. A digitális korszakot az üzleti környezet megállíthatatlan változása jellemzi, ezt a pandémia még jobban felerősítette. A legtöbb szervezet új módszereket vezetett be a digitális kommunikációs platformok segítségével, amelyek alkalmazkodnak a Covid–19 környezet valóságához. Az új digitális technológiák gombamód szaporodnak, és egyre fontosabb, hogy a vállalatok – hazánkban kiemelten a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – hogyan tudják ezeket integrálni, miként tudják a működésüket ezáltal fejleszteni és profitot termelni. Az egyik legnagyobb kihívás ezen technológiák megismerése, elsajátítása és a hozzájuk való alkalmazkodás nehézségében rejlik. Alábbiakban napjaink meghatározó digitális technológiáinak értelmezése következik, a SMACIT-logika mentén megvizsgálva.

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

Menedzsment

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Dobay Péter

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero