Noszkay Erzsébet (szerk.)

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán


A tudás „felszabadítása”, motiválása

A kockázati tőke segítségével kiváló tudósok, feltalálók, mérnökök szabadulhatnak ki nehézkes, konzervatív, bürokratikus szervezeti hierarchiákból. Bár a „felszabadítás” szót idézőjelbe tettük, találunk példát igazi felszabadításra is. A múlt század közepének egyik legnagyobb és legeredményesebb „tudásgyára” az AT&T kutató-fejlesztő központja, a Bell Laboratórium volt (Gertner, 2013). 1956-ban három tudósuk fizikai Nobel-díjat kapott a tranzisztor feltalálásáért. Egyikük, William Shockley egy évvel később elhagyta a laboratóriumot, Kaliforniába költözött, és céget alapított tranzisztorok gyártására. Óriási szakmai tekintélyével kiváló mérnök-tudósokat, igazi PhD-s szupercsapatot vonzott magához. Shockley azonban nagyon rossz vezetőnek bizonyult, annyira rossznak, hogy nyolc legjobb embere egyszerűen fellázadt ellene, és kiutat keresett a csapdából. Rendkívüli koponyák voltak, pénzük viszont nem volt az önállósodáshoz. Ekkor lépett be a képbe a szárnyait éppen bontogatni kezdő kockázati tőke, ami történetének egyik legjobb üzletét csinálta meg a lázadókkal, hiszen pár év és néhány kanyar után megalakult az Intel, a digitális korszak egyik legsikeresebb vállalata (Jackson, 1998). A tudósok és a mérnökök kiszabadultak a vállalati és az akadémiai hierarchiából, a maguk uraivá váltak, tudásukat a befektetők intellektuális tőkeként ismerték el. A vállalkozóvá válással új tudáselem jelent meg az életükben: az Intel tudósai, miközben értékes tudományos felfedezéseken dolgoztak, konkrét ügyfelek konkrét problémáira kerestek megoldásokat: rengeteg energiát fordítottak a cég intellektuális tőkéjének egyik elemére, az úgynevezett ügyféltőkére („customer capital”; Stewart, 1997), versenyképességüket nagyrészt ennek köszönhették. Bár általában kevésbé drámaian, de a kockázati tőke sok tudóst és mérnököt „szabadított ki” az akadémiai és ipari hierarchiákból, és tette lehetővé, hogy tudásukat termékek és szolgáltatások formájában piacra vigyék, piaci, felhasználói ismeretekkel bővítsék, önállósodjanak, megszabaduljanak a bürokráciától és szerencsés esetekben (befektetőikkel együtt) meggazdagodjanak.

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Dobay Péter

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave