Noszkay Erzsébet (szerk.)

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

A tudás finanszírozása

Térjünk most vissza a Moderna példájához! A gyógyszerkutatás és -fejlesztés egyik fontos jellemzője, hogy a siker ezrelékekben mérhető: rengeteg projektet kell elindítani, rengeteg vegyületet, molekulát kell megvizsgálni és tesztelni ahhoz, hogy néhány hatásosnak és sikeresnek bizonyuljon (Robbins–Roth, 2000, 112.). A költségek óriásiak, a kockázat nem kevésbé: a sokéves fejlesztési folyamat elején nem lehet előre tudni, mi jut át a klinikai tesztelés egymást követő fázisain. Nem véletlen, hogy a gyógyszeripart az óriások, a „Big Pharma” cégei uralják. A fiatal biotechnológiai vállalkozások alapítóinak saját pénze hamar elfogy, ezért külső befektetőkre van szükségük, olyanokra, akik eljuttatják őket az alapítástól a tőzsdei megjelenésig. A Modernát 2010-ben alapították; a következő évtizedben hatalmas összegeket költött kutatás-fejlesztésre, tudásának bővítésére, miközben értékesítési bevétele gyakorlatilag nem volt. A fordulat 2021-ben következett be: 2020-ban még csak 803 millió dollár volt az árbevétel, egy évvel később már 17 675 millió (Statista, 2022). A magyarázatot fentebb már megadtuk: sikerült kifejleszteni, engedélyeztetni és piacra vinni a koronavírus elleni védőoltást, a cég első „blockbuster” termékét. Tízévnyi munka és befektetés végén egy hatalmas siker, amihez a Flagship Pioneering kockázati társaság volt a partner. Más befektetőket elriasztanak a sikeresség ilyen kockázatai és statisztikai arányai, a kockázati befektetőket viszont éppen ez vonzza a csúcstechnológia világához: sok kudarcot kell elviselni, de ott van cserébe a mindent elsöprő siker reménye.

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

Menedzsment

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Dobay Péter

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero