Magyar Zoltán

Szent István a magyar kultúrtörténetben

Regia urbs alba – a királyi fehérvár

A magyar múlt egyik legfontosabb szimbóluma ez a város, talán csak Buda, Esztergom és Várad vetekedhet vele. Története egyidős a magyar államisággal. Fehérvár már Géza fejedelem idején is az Árpádok egyik vára volt. A lengyel Długosz XV. századi krónikája szerint az itt álló Szent Péter-egyházban temették el már Gézát is. Elnevezése (Fehérvár = kőből épült vár) valóban X. századi előzményekre utal, későbbi jelentőségét azonban nyilvánvalóan István alapozta meg, midőn 1018-ban a bolgár hadjáratban szerzett kincsekből Fehérvárott impozáns templomot kezdett építtetni a Boldogasszony tiszteletére, s mellé prépostságot és társaskáptalant szervezett. Alapításának korai időpontját bizonyítja, hogy a város legmagasabb, tehát legelőkelőbb pontján állt. A hamarosan bazilika rangjára emelkedő templom fontosságát mutatja, hogy a koronázás után a magyar királyok jelképesen itt kezdték meg uralkodásukat, s többnyire ide is temetkeztek. István és Imre mellé, és azok példájára, a fehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra középkori uralkodóink hosszú sorát – Könyves Kálmánt, Álmos herceget, II. Bélát, II. Gézát, III. Istvánt, IV. Istvánt, III. Bélát, III. Lászlót, Károly Róbertet, Nagy Lajost, Albertet, Mátyást, II. Ulászlót, II. Lajost, Szapolyai Jánost.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 916 1

Művelődéstörténet

E kötet nem a már számos szerző tollából megjelent elemzések sorát kívánja gyarapítani államalapító szent királyunk életével és uralkodásával kapcsolatban, hanem annak a kultúrhagyománynak az összefoglalására vállalkozik, amely Szent István máig elevenen ható emlékéből táplálkozik. Tekintettel arra, hogy napjaink István-képét az utókor alapvetően meghatározó barokk kor Szent István-kultuszát elsősorban a Regnum Marianum (Mária országa) gondolatra szűkítette le, a szerző a sokkal többrétegűbb és változatosabb középkori Szent István-kultuszt állítja könyvének középpontjába.

A szerző feltérképezi az első királyunk életével, uralkodásával és a nevéhez fűződő írásokkal (törvényei, Intelmei) foglalkozó történészi, legendaírói és néphagyománybeli elképzeléseket és tradíciókat, a szent király képzőművészeti és irodalmi ábrázolásait – a történelmi Magyarország területén található, illetve a források leírása alapján feltételezhető egykori emlékek alapján. Némi kitekintést nyújtva arról is, hogy a környező népek hagyományvilágában hogy élt Szent István király emlékezete.

Külön érdekessége a kötetnek, hogy a legendák Szent István-képe mellett a szent király alakja kapcsán fennmaradt, őt megörökítő népmondákat is áttekinti, bemutatva azt, hogy a középkori és barokk kori kultusz múltával miként élt tovább Szent István legendás emlékezete a folklórban, illetve a népköltészet, a népi kultúra más területein.

A könyvet Szent István kultúrtörténeti emlékezetének részletes bibliográfiája zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-szent-istvan-a-magyar-kulturtortenetben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero