Magyar Zoltán

Szent István a magyar kultúrtörténetben

Egyéb Szent István-ereklyék

A középkor századaiban a leghíresebb kultuszhelyek fő vonzerejét az ott őrzött ereklyék jelentették. A középkor emberének nagyfokú ereklyetisztelete érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a hívek nemcsak könyörögtek a szentekhez, hanem képeiknek, földi maradványaiknak, használati tárgyaiknak is szentelményi erőt tulajdonítottak. E hit szerint azok akár egyéni, akár közösségi birtoklása, érintése egészséget, boldogulást, szerencsét hoz mindazokra, akik bíznak benne.1 Másrészt az ereklyék birtoklása számottevő anyagi előnnyel is járt, hiszen zarándokok ezreit vonzotta, és a főúri támogatók számára is motivációt jelentett. A katolikus egyház liturgiájának ma is szerves része a szentek kultusza. Az Egyház a szentté avatottak tiszteletére ünnepeket rendel el, miseszövegeket imádkoztat, a szentek ereklyéi pedig azok ünnepein, de egyéb alkalmakkor is (például nagyobb zarándokcsoport érkezésekor) köztiszteletre tétetnek ki, illetve az ereklyékkel ünnepélyes körmenetet rendeznek.2 A magyarországi egyház leghíresebb szentjének tekintett István király esetében különösképpen igaz mindez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 916 1

Művelődéstörténet

E kötet nem a már számos szerző tollából megjelent elemzések sorát kívánja gyarapítani államalapító szent királyunk életével és uralkodásával kapcsolatban, hanem annak a kultúrhagyománynak az összefoglalására vállalkozik, amely Szent István máig elevenen ható emlékéből táplálkozik. Tekintettel arra, hogy napjaink István-képét az utókor alapvetően meghatározó barokk kor Szent István-kultuszát elsősorban a Regnum Marianum (Mária országa) gondolatra szűkítette le, a szerző a sokkal többrétegűbb és változatosabb középkori Szent István-kultuszt állítja könyvének középpontjába.

A szerző feltérképezi az első királyunk életével, uralkodásával és a nevéhez fűződő írásokkal (törvényei, Intelmei) foglalkozó történészi, legendaírói és néphagyománybeli elképzeléseket és tradíciókat, a szent király képzőművészeti és irodalmi ábrázolásait – a történelmi Magyarország területén található, illetve a források leírása alapján feltételezhető egykori emlékek alapján. Némi kitekintést nyújtva arról is, hogy a környező népek hagyományvilágában hogy élt Szent István király emlékezete.

Külön érdekessége a kötetnek, hogy a legendák Szent István-képe mellett a szent király alakja kapcsán fennmaradt, őt megörökítő népmondákat is áttekinti, bemutatva azt, hogy a középkori és barokk kori kultusz múltával miként élt tovább Szent István legendás emlékezete a folklórban, illetve a népköltészet, a népi kultúra más területein.

A könyvet Szent István kultúrtörténeti emlékezetének részletes bibliográfiája zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-szent-istvan-a-magyar-kulturtortenetben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero