Magyar Zoltán

Szent István a magyar kultúrtörténetben

Szent István ünnepei, búcsújárás a tiszteletére

A szent király kultuszának mélysége és népszerűsége ünnepeinek számában is kifejeződik. Míg a legtöbb magyar szentnek csupán egy-két ünnepe volt, Istvánnak öt (illetve hat) ünnepnapot szentelt az Egyház és a nép kegyelete. Ezek közül természetesen szentté avatásának napja emelendő ki elsősorban, ez legrégebbi ünnepe. Augusztus 20-át először a László király elnökletével 1092-ben megtartott szabolcsi zsinat vette fel a Magyarországon kötelezően megülendő ünnepek sorába. Fehérvárott valószínűleg már a XI. század vége óta szokásban volt megünneplése, s ekkor már ezen a napon tartották a régi törvénylátó napokat is. Ezzel is összefügg, hogy Szent István ünnepe a középkorban, de később is több napon át tartott. II. Endre, amikor a nemesek sürgetésére 1222-ben kiadta az Aranybullát, mindjárt az első cikkelyben kötelezettséget vállalt a törvénylátással kapcsolatos augusztus 20-i fehérvári ünneplés régi szokásainak pontos megtartására. A Szent István-napi szakrális események tehát már a kezdetektől világi ünnepségekkel, reprezentatív rendezvényekkel voltak egybekötve, s ezek egymást is felerősítve járultak hozzá az ünnepnek, Szent István kultuszának országos elterjedéséhez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 916 1

Művelődéstörténet

E kötet nem a már számos szerző tollából megjelent elemzések sorát kívánja gyarapítani államalapító szent királyunk életével és uralkodásával kapcsolatban, hanem annak a kultúrhagyománynak az összefoglalására vállalkozik, amely Szent István máig elevenen ható emlékéből táplálkozik. Tekintettel arra, hogy napjaink István-képét az utókor alapvetően meghatározó barokk kor Szent István-kultuszát elsősorban a Regnum Marianum (Mária országa) gondolatra szűkítette le, a szerző a sokkal többrétegűbb és változatosabb középkori Szent István-kultuszt állítja könyvének középpontjába.

A szerző feltérképezi az első királyunk életével, uralkodásával és a nevéhez fűződő írásokkal (törvényei, Intelmei) foglalkozó történészi, legendaírói és néphagyománybeli elképzeléseket és tradíciókat, a szent király képzőművészeti és irodalmi ábrázolásait – a történelmi Magyarország területén található, illetve a források leírása alapján feltételezhető egykori emlékek alapján. Némi kitekintést nyújtva arról is, hogy a környező népek hagyományvilágában hogy élt Szent István király emlékezete.

Külön érdekessége a kötetnek, hogy a legendák Szent István-képe mellett a szent király alakja kapcsán fennmaradt, őt megörökítő népmondákat is áttekinti, bemutatva azt, hogy a középkori és barokk kori kultusz múltával miként élt tovább Szent István legendás emlékezete a folklórban, illetve a népköltészet, a népi kultúra más területein.

A könyvet Szent István kultúrtörténeti emlékezetének részletes bibliográfiája zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-szent-istvan-a-magyar-kulturtortenetben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero