Magyar Zoltán

Szent István a magyar kultúrtörténetben

Szent Istvánról elnevezett határrészek, legendás alapítások

A mondakör egyéb részei kapcsán már számos ilyen elnevezéssel találkoztunk, s olykor talán éppen egy-egy névadás volt az alapja az István személye körül kialakuló történetnek. Az is előfordul, hogy a monda mára elenyészett – csupán a terület vagy település elnevezése maradt fenn. Mégis tanulságos számba venni azokat, hiszen további adatokkal szolgálhatnak a Szent István-hagyományok elterjedését, jellegét illetően. Már a középkori krónikások is számos ilyen hagyományt jegyeztek fel Szent Istvánnal kapcsolatban. A legtöbb ősi kolostornak, régi templomnak, számos községnek, várnak, birtoknak és dűlőnek, amely már a tatárjárás előtt létezett, Szent István-i eredetet tulajdonít(ott) a nép. Ezek között akad sok tudálékos elnevezés is,1 a dunántúli Tata névmagyarázó mondáját azonban már IV. Béla egy oklevele is említi. E hagyomány szerint Deodatus, Szent István keresztapja, Tatán bencés apátságot alapított és az ottani birtokát végrendeletében a kolostornak ajándékozta. Mivel őt Szent István kegyeletből „tatá”-nak hívta, így kezdték nevezni később a helyet.2

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 916 1

Művelődéstörténet

E kötet nem a már számos szerző tollából megjelent elemzések sorát kívánja gyarapítani államalapító szent királyunk életével és uralkodásával kapcsolatban, hanem annak a kultúrhagyománynak az összefoglalására vállalkozik, amely Szent István máig elevenen ható emlékéből táplálkozik. Tekintettel arra, hogy napjaink István-képét az utókor alapvetően meghatározó barokk kor Szent István-kultuszát elsősorban a Regnum Marianum (Mária országa) gondolatra szűkítette le, a szerző a sokkal többrétegűbb és változatosabb középkori Szent István-kultuszt állítja könyvének középpontjába.

A szerző feltérképezi az első királyunk életével, uralkodásával és a nevéhez fűződő írásokkal (törvényei, Intelmei) foglalkozó történészi, legendaírói és néphagyománybeli elképzeléseket és tradíciókat, a szent király képzőművészeti és irodalmi ábrázolásait – a történelmi Magyarország területén található, illetve a források leírása alapján feltételezhető egykori emlékek alapján. Némi kitekintést nyújtva arról is, hogy a környező népek hagyományvilágában hogy élt Szent István király emlékezete.

Külön érdekessége a kötetnek, hogy a legendák Szent István-képe mellett a szent király alakja kapcsán fennmaradt, őt megörökítő népmondákat is áttekinti, bemutatva azt, hogy a középkori és barokk kori kultusz múltával miként élt tovább Szent István legendás emlékezete a folklórban, illetve a népköltészet, a népi kultúra más területein.

A könyvet Szent István kultúrtörténeti emlékezetének részletes bibliográfiája zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-szent-istvan-a-magyar-kulturtortenetben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero