Tóth József (szerk.)

Humán tudományok: jövőbe vezető utak


Theoretical Background

The last two decades have witnessed a growing interest in the effect of metalinguistic awareness on learning foreign languages and in developing learners’ multilingual system (e.g., Jessner, 2006, 2014; Kemp, 2001; Nation & McLaughlin, 1986; Renou, 2001; Takahashi, 2005). Being a psycholinguistic concept and a subcomponent of metacognition, MLA is perceived as a fundamental element in multilingual development from a Dynamic Model of Multilingualism (DMM) perspective (Herdina and Jessner, 2002), maintaining that complex and dynamic interactions between multiple languages in the brain influence the development of the entire multilingual system (Jessner, 2008; Jessner, Allgäuer-Hackl & Hofer, 2016). MLA researchers have indicated that speakers who use their metalinguistic abilities to gain insights into the given target language based on crosslinguistic similarities and differences can easily decode new structures, including syntactic and semantic constraints of that particular language (Peyer, Kaiser, and Berthele, 2010; Singleton and Aronin, 2007). MLA is suggested to have a catalytic effect in learning languages (Jessner and Allgäuer-Hackl, 2020) and is identified as the key factor in multilingual learning (Jessner 2006, 2008). From a DMM perspective, multilingual acquisition processes are enhanced by strong synergetic effects developed in experienced multilingual learners who seem to accumulate metalinguistic and metacognitive knowledge as multilingual learners and users (Jessner, 2019). One can thus assume that bi-/multilingualism is associated with the development of metalinguistic ability and awareness. However, it has been suggested that a positive relationship between bi-/multilingualism and MLA depends on a certain number of social, psychological and educational factors (Titone, 1997). These factors can be referred to as ID variables perceived as multi-componential, integrated, dynamic and complex variables (Dörnyei, 2009) influencing, generally, the process of language learning, and particularly, metalinguistic awareness (Jackson, 2014). Motivation as a psychological construct affecting the process of second and foreign language learning and strongly linked to a learner’s success at learning languages (Bower, 2019; Csizer and Dörnyei, 2005; Dörnyei, 1998, 2001; Gardner, 1985) has been studied with relation to MLA and has been proven to affect learners’ metalinguistic ability (Takahashi, 2005; Titone, 1997). In a similar vein, proficiency is another ID variable that has been suggested to reflect metalinguistic awareness (Renou, 2001). However, in light of the growing body of MLA research, only few researchers have investigated the interaction of these individual difference variables, namely motivation and proficiency, with learners’ metalinguistic awareness (e.g., Amjadiparvar and Zarrin, 2019; Renou, 2001; Takahashi, 2005). Hence, a further investigation can be carried out to probe into the relationship of MLA with learners’ motivation and proficiency.

Humán tudományok: jövőbe vezető utak

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 926 0

A Pannon Egyetem Humántudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2021. november 8–9-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 tiszteletére rendezett „Humán tudományok: jövőbe vezető utak” elnevezésű kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Magyar Tudományos Akadémia által minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe 2021. évi mottója „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. A Pannon Egyetem Humántudományi Kara konferenciájával szervesen illeszkedett az országos programsorozathoz. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány jövőformáló szerepét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány jövőt formáló értékekeivé. A kutatók számára a jövőben is adott a fejlődés folyamatos fenntarthatóságának lehetősége és újabb tudományos eredmények elérése, formálva az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásával jövőbeni életünket. A több szekcióban – 1) Nyelvtudományi, 2) Irodalom- és kultúratudományi, 3) Társadalomtudományi, 4) Neveléstudományi – elhangzott 24 hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban 15 előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktoranduszhallgatóinak témához kapcsolódó kutatási eredményei is. Jelen tanulmánykötet nem a konferencia összefoglaló köteteként szolgál, hanem az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak összegzésére vállalkozik. A kötet betekintést enged a Humántudományi Kar Intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak, mint a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-human-tudomanyok-jovobe-vezeto-utak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave