Tóth József (szerk.)

Humán tudományok: jövőbe vezető utak

Verbal Fluency test in bilingual research

The verbal fluency test (VFT) is frequently utilized as a neuropsychological measure of efficiency assessing lexical and semantic competence to scan cognitive function by lexical retrieval. It has been successfully employed on executive functioning testing, which refers to general self-regulation and control processes that involve working memory, processing-monitoring, and inhibitory control (Miyake et al., 2000). In the VFT the participant is requested to verbalize as many words as possible from a given category (semantic VFT) or starting with a specific phoneme (phonemic VFT) within a pre-set time, usually in 60 seconds (Schmidt et al., 2017). The total number of items that the person is able to produce is counted, which gives the final score. The VFT has been used widely in bilingual research for evaluating both vocabulary proficiency and inhibitory control skills (Roberts & Le Dorze, 1997; Portocarrero et al., 2007; Escobar et al., 2018). The research focus is on the role of bilingual experience in the improvement of abilities that underlie monolingual and bilingual children’s performance on VFT. The general outcome of such research is that the bilinguals underperform their monolingual peers in semantic fluency (Portocarrero et al., 2007) depending on their onset of submerging into L2 environment. However, the study found factors, like high linguistic proficiency level in both languages and advanced cognitive abilities, which may facilitate the performance of bilingual individuals on VFT (Luo et al., 2010; Escobar et al., 2018).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 926 0

Irodalom

A Pannon Egyetem Humántudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2021. november 8–9-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 tiszteletére rendezett „Humán tudományok: jövőbe vezető utak” elnevezésű kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Magyar Tudományos Akadémia által minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe 2021. évi mottója „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. A Pannon Egyetem Humántudományi Kara konferenciájával szervesen illeszkedett az országos programsorozathoz. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány jövőformáló szerepét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány jövőt formáló értékekeivé. A kutatók számára a jövőben is adott a fejlődés folyamatos fenntarthatóságának lehetősége és újabb tudományos eredmények elérése, formálva az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásával jövőbeni életünket. A több szekcióban – 1) Nyelvtudományi, 2) Irodalom- és kultúratudományi, 3) Társadalomtudományi, 4) Neveléstudományi – elhangzott 24 hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban 15 előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktoranduszhallgatóinak témához kapcsolódó kutatási eredményei is. Jelen tanulmánykötet nem a konferencia összefoglaló köteteként szolgál, hanem az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak összegzésére vállalkozik. A kötet betekintést enged a Humántudományi Kar Intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak, mint a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-human-tudomanyok-jovobe-vezeto-utak//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero