Tóth József (szerk.)

Humán tudományok: jövőbe vezető utak

Zwischenbilanz

Werden die deutschen Satzglieder mit den ungarischen bzw. die deutschen Satzmuster und Satzbaupläne mit den ungarischen verglichen, lässt sich feststellen, dass es zwischen den zwei Sprachen gravierende Unterschiede gibt. In den deutschen Beispielsätzen finden sich Ergänzungen (subklassenspezifisch, in der Regel obligatorisch) und Angaben (aspezifisch vom Verb abhängig, fakultativ). Ergänzungen mit dem zentralen Verb konstituieren die Minimalstruktur des Satzes, die sich in den Satzmustern niederschlägt. Mit dem Hinzutritt der Satzangaben ergibt sich die Maximalstruktur des Satzes, die dem Satzbauplan entspricht. Wenn der Satz keine Angaben enthält, sind Minimal- und Maximalstruktur identisch. In jedem Beispiel ist die Gleichheit, die Ähnlichkeit oder eben der Unterschied zwischen den deutschen und ungarischen Sätzen auch bezüglich der Satzbaupläne bzw. der Satzmuster ersichtlich (Engel, 2004: 104ff.). In den deutschen Sätzen kommen neben dem Prädikat folgende Ergänzungen und Angaben vor: Subjekt, Akkusativ-, Präpositiv-, Situativ-, Dativ-, Direktiv- und Prädikativergänzung sowie Temporal-, Lokal-, Final-, Instrumental-, Negativ- und Abtönungsangabe. Was die komplexen Sätze anbelangt, sind im Deutschen Ergänzungssatz-, Angabesatz- und Attributsatz-Komplexe zu finden (Engel, 2004: 138ff).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 926 0

Irodalom

A Pannon Egyetem Humántudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2021. november 8–9-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 tiszteletére rendezett „Humán tudományok: jövőbe vezető utak” elnevezésű kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Magyar Tudományos Akadémia által minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe 2021. évi mottója „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. A Pannon Egyetem Humántudományi Kara konferenciájával szervesen illeszkedett az országos programsorozathoz. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány jövőformáló szerepét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány jövőt formáló értékekeivé. A kutatók számára a jövőben is adott a fejlődés folyamatos fenntarthatóságának lehetősége és újabb tudományos eredmények elérése, formálva az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásával jövőbeni életünket. A több szekcióban – 1) Nyelvtudományi, 2) Irodalom- és kultúratudományi, 3) Társadalomtudományi, 4) Neveléstudományi – elhangzott 24 hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban 15 előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktoranduszhallgatóinak témához kapcsolódó kutatási eredményei is. Jelen tanulmánykötet nem a konferencia összefoglaló köteteként szolgál, hanem az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak összegzésére vállalkozik. A kötet betekintést enged a Humántudományi Kar Intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak, mint a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-human-tudomanyok-jovobe-vezeto-utak//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero