Tóth József (szerk.)

Humán tudományok: jövőbe vezető utak


Literature review and analytical frame

In the analysis, the categories based on Vinay and Darbelnet (1995/2004) and Garcés (2003) are used as the theoretical basis [see Figure 1]. Vinay and Darbelnet provide a taxonomy that contains the most frequently used translation methods, which proves both necessary and sufficient for our purposes, while Garcés’s categorisation is specifically adjusted to the translation of (ir)realia of the Harry Potter series. Garcés claims that the translator has three basic choices: to focus on the (implicit) meaning of the word, that is, to translate it; to familiarise the target reader with the word or, as Minier (2004) calls it, to ‘domesticate’ the word, (or to ‘foreignise’ it from the SL); or, thirdly, to emphasise the formal characteristics of the item, highlighting the puns, alliterations or other wordplays that occur. It means that “[t]he translator thus has to decide not only how to translate but when to translate and when to leave words in the original” (Jentsch, 2004: 286). It is the translator’s responsibility to find the balance in the translation between the original word with all its playfulness and the characteristics of the target language.

Humán tudományok: jövőbe vezető utak

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 926 0

A Pannon Egyetem Humántudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2021. november 8–9-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 tiszteletére rendezett „Humán tudományok: jövőbe vezető utak” elnevezésű kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Magyar Tudományos Akadémia által minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe 2021. évi mottója „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. A Pannon Egyetem Humántudományi Kara konferenciájával szervesen illeszkedett az országos programsorozathoz. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány jövőformáló szerepét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány jövőt formáló értékekeivé. A kutatók számára a jövőben is adott a fejlődés folyamatos fenntarthatóságának lehetősége és újabb tudományos eredmények elérése, formálva az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásával jövőbeni életünket. A több szekcióban – 1) Nyelvtudományi, 2) Irodalom- és kultúratudományi, 3) Társadalomtudományi, 4) Neveléstudományi – elhangzott 24 hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban 15 előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktoranduszhallgatóinak témához kapcsolódó kutatási eredményei is. Jelen tanulmánykötet nem a konferencia összefoglaló köteteként szolgál, hanem az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak összegzésére vállalkozik. A kötet betekintést enged a Humántudományi Kar Intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak, mint a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-human-tudomanyok-jovobe-vezeto-utak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave