László Gyula, Sipos Norbert

Társadalmi párbeszéd, avagy a munkaügyi kapcsolatok makroszintje

Funkciók és szereplők, európai modellek és a hazai munkaügyi kapcsolatok makroszintje

A Paktum után

A paktumtárgyalások sikertelensége után a Kormány az ÉT-t kihagyva hirdette meg a konszolidációs Bokros-csomagot, ami először sokkolta a szociális partnereket és hosszabb időre visszafogta az együttműködési készséget, de mindenki igyekezett túllépni a kudarcokon, formailag az ÉT tovább folytatta a munkáját – bár ez még mindig közelebb állt a konfliktuspartnerséghez, mint az együttműködési rendszerekhez. A plenáris ülések gyakorisága – 1996-ban 14 ülés, 1997-ben 11 ülés, majd 1998-ban (a Horn-kormány időszaka alatt) további 1 ülés – az ÉT megszokott aktivitását jelezte. A gazdaság talpra állását követően pedig egyértelműen javult az együttműködés, érdemibb szerepet kapott az érdekegyeztetés intézménye (mert már volt miről tárgyalni, volt minek elosztásáról egyeztetni).

Társadalmi párbeszéd, avagy a munkaügyi kapcsolatok makroszintje

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 905 5

Gazdaság

A munkaadók és munkavállalók eltérő érdekei között meglévő természetes konfliktus feloldása a munkaadó erő- és információs pozíciójából adódóan egyenlőtlen helyzetet eredményez. A felosztásos rendszer sajátosságaiból adódik az igény a munkavállalók szervezettebb érdekképviseletére. Meggyőződésünk, hogy az érdek-konfliktusok feloldásának ha nem is a legkönnyebb, de legjobb megoldása a munkaadók és a szakszervezetek, illetve a kormány közötti partnerség, együttműködés. Ezt járjuk körül a társadalmi párbeszéd elvein, szereplőin és különböző kapcsolati módjain keresztül, bemutatva az európai modelleket és egy rövid hazai történetet is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/laszlo-sipos-tarsadalmi-parbeszed-avagy-a-munkaugyi-kapcsolatok-makro-szintje//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero