László Gyula, Sipos Norbert

Társadalmi párbeszéd, avagy a munkaügyi kapcsolatok makroszintje

Funkciók és szereplők, európai modellek és a hazai munkaügyi kapcsolatok makroszintje


A korporatizmus elutasítása, 1998–2002

1998-tól az új kormány „beindította” ugyan a korábbi egyeztető fórumokat, de ténylegesen „befagytak” a kapcsolatok. Az ÉT csak a feltétlen szükséges szinten ülésezett (mert dönteni kellett például a minimálbérről). A KIÉT-en az év végén még zajlott formális konzultáció az 1999. évi bérekről, ám a korábbi tárgyalásoktól eltérően a Kormány már csak tájékoztatta a partnereket. 1999-ben gyakorlatilag már nem működött, annak ellenére, hogy a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény egyértelműen kimondja, hogy a kormánynak meghatározott kérdésekben egyeztetési kötelezettsége lett volna (M. Rimay 1999).

Társadalmi párbeszéd, avagy a munkaügyi kapcsolatok makroszintje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 905 5

A munkaadók és munkavállalók eltérő érdekei között meglévő természetes konfliktus feloldása a munkaadó erő- és információs pozíciójából adódóan egyenlőtlen helyzetet eredményez. A felosztásos rendszer sajátosságaiból adódik az igény a munkavállalók szervezettebb érdekképviseletére. Meggyőződésünk, hogy az érdek-konfliktusok feloldásának ha nem is a legkönnyebb, de legjobb megoldása a munkaadók és a szakszervezetek, illetve a kormány közötti partnerség, együttműködés. Ezt járjuk körül a társadalmi párbeszéd elvein, szereplőin és különböző kapcsolati módjain keresztül, bemutatva az európai modelleket és egy rövid hazai történetet is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/laszlo-sipos-tarsadalmi-parbeszed-avagy-a-munkaugyi-kapcsolatok-makro-szintje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave