Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


Okosvárosok a globális világban

Egyes szerzők szerint az okosváros-koncepció elsőként az 1980-as és 1990-es években jelent meg a szakirodalomban, és ekkor az elméletek főként az infokommunikációs technológiák (ICT) igénybevételével kerestek megoldást a globalizáció kihívásaira (Bizjan, 2014; Szendrei, 2014), amely később kibővült más komponensekkel is. Hollands (2008) a smart city kifejezés első felhasználói között említi San Diego, San Francisco, Amsterdam és Kyoto városokat, de jelentős kezdeményezésekként és jó gyakorlatokként utal Manchester, Southampton és Vancouver városokra is. Vannak ennél korábbi megjelenést érzékelő kutatók is, Mosco (2019) szerint az okosvárosok modern történelme a 60-as években kezdődött Walt Disney Epcot tervével, de egy korai kezdeményezésnek tekinthető a New York-i világkiállítás General Motors, a Bell Labs és RCA gondolataival. Ha még megengedőbbek vagyunk, akkor a smart city fogalma kapcsán korábbi elképzeléseket is láthatunk a szakirodalomban, eltérő interpretációval. Ebenezer Howard 1902-ben már a jövő városát álmodta meg Garden Cities of To-morrow című tanulmányában. Miszlivecz–Márkus (2013) idézi, hogy Howard úgy látta, „a városban egyesíteni kell a vidéki és a városi lét előnyeit, miközben ki kell küszöbölni hátrányaikat” (Miszlivecz–Márkus, 2013, 4.). Ez akár tekinthető az egyik első lépésnek a városok lakosságának szempontjait figyelembe vevő szemlélet kialakulásában. Ezt követően az okosváros-koncepció újra 1994-ben jelent meg a szakirodalomban (Dameri, 2013), azonban csak 2010 után, az uniós források támogatásával kapott jelentősebb hangsúlyt (Szendi, 2017).

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave