Ez a fejezet egy új kutatás eredményeit mutatja be, ami a városi reziliencia és az alkalmazkodóképesség összefüggéseit vizsgálva jeleníti meg a területi, társadalmi jelenségek vizsgálatának újabb lehetőségeit. A témához kapcsolódó első publikációink elsősorban az okosvárosok mérhetőségére fókuszáltak, és arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lehet mérni az okosvárosok teljesítményét, és mely európai vagy hazai városok rendelkeznek a legjobb adottságokkal, ami alkalmassá teheti őket az ilyen irányú fejlesztésekre (Nagy et al., 2016; Nagy et al., 2018a; Szendi et al., 2020). Ezután több esetben hangsúlyt helyeztünk az okosvárosok környezeti komponensének vizsgálatára, a magyar városok energiafelhasználásában megmutatkozó különbségekre és lehetőségekre (Nagy et al., 2019a; Nagy et al., 2019b). A kutatás következő szakaszában az okosvárosok és a reziliencia összefüggéseit vizsgáltuk, azt, hogy az általunk kidolgozott komplex rezilienciaindex és a smart index eredményei között kimutatható-e szoros és közvetlen kapcsolat, vagyis a smart city fejlesztések képesek-e javítani a települések rugalmas ellenálló képességét, illetve hogyan hatnak a városhálózaton belüli centralitásra (Sebestyénné Szép et al., 2020; Szép et al., 2021; Sebestyénné Szép et al., 2020). Ezekre a kutatási előzményekre építve jelen fejezet célja annak vizsgálata, hogy a komplex reziliencia index alapján kialakított magyar városcsoportok több időpontban mennyiben jelentenek elkülönülő csoportokat népesség, jövedelem, illetve egy főre jutó jövedelem tekintetében, és a rezilienciának mekkora szerepe lehet ezen mutatók alakulásában. A Sebestyénné Szép és társai (2020) publikációban alkalmazott módszertan a Szép–Nagy–Tóth (2021): Lehet az alkalmazkodóképesség vonzó? A reziliencia szerepe a magyar városok népességének és jövedelmének alakulásában című tanulmányban, a Statisztikai Szemlében 2021-ben is megjelent. Ebben a tanulmányban új kutatásként kiegészítjük klaszter- és shift-share elemzéssel, és a legfontosabb változás, hogy egy év vizsgálata helyett egy idősor elemzését végezzük el (2000, 2006, 2012, 2018), hogy az elmozdulásokat, változásokat is meg lehessen jeleníteni.