Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


1. melléklet: A társadalmi, gazdasági és környezeti reziliencia komponens indikátorkészlete a 2000., 2006., 2012., 2018. évi számításokhoz

Társadalmi reziliencia komponens
Indikátor (2000, 2006, 2012, 2018)
Hatása a rezilienciára (+/–)
Forrás
Öregedési index1
KSH
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma képzési hely szerint a teljes népességhez viszonyítva
(fő/1000 fő)
+
KSH
A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma ezer főre vetítve
(fő)
KSH
Internet-előfizetések száma ezer lakosra
+
TEIR, KSH
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma ezer lakosra
KSH
Gazdasági reziliencia komponens
Indikátor
Hatása a rezilienciára (+/–)
Forrás
Egy adózóra jutó személyijövedelemadó-köteles jövedelem, (ezer Ft)
+
NAV/KSH
Becsült foglalkoztatási ráta (Az adózók népességen belüli aránya) (%)
+
NAV/KSH
Ezer lakosra jutó épített lakások száma (%)
+
KSH
Önkormányzati adók aránya a települési bevételekből (%)
+
KSH
Vállalkozássűrűség
Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma
+
KSH
Környezeti reziliencia komponens
Indikátor
Hatása a rezilienciára (+/–)
Forrás
Ezer lakosra jutó erdőterület (ha)
+
Corine, TEIR
Települési szerkezet aránya (%)
Corine, TEIR
Rendszeresen tisztított közterület aránya (%)
+
KSH
Védett területek aránya (%)
+
KSH
Forrás: saját szerkesztés
 
1 Az öregedési index az idős korú népességnek (65–X éves) a gyermekkorú népességhez (0–14 éves) viszonyított arányát fejezi ki.

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave