Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


A megfizethető és tiszta energia mint fenntarthatósági cél

Napjaink egyre növekvő energiaigényének kielégítése jellemzően még fosszilis energiahordozók felhasználásával valósítható meg, amelynek negatív externális hatásai ismertek és megkérdőjelezhetetlenek. A megfizethető és tiszta energiához való hozzáférés a fenntarthatóság alapfeltételévé (IRENA, 2017) és egyben a 21. század társadalmi, gazdasági és környezeti egyensúlyát leginkább szétfeszítő erejévé vált. A Párizsi Klímaegyezmény egyre szigorúbb fellépésre készteti az államok vezetőit. 2016-ban az ENSZ fenntarthatósági céljai egy újabb, a „Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára” nevet viselő 7. fenntarthatósági céllal egészültek ki (IRENA, 2017), amelynek középpontjában az ember és a természet védelme áll, ugyanakkor azok jóllétét a gazdasági szektornak kell megteremtenie. Az Európai Unió 2016-ban megjelentette A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért – Európai fellépés a fenntarthatóságért 1 című kiadványát, majd 2019-ben A fenntartható Európa felé 2030-ig2 címet viselő vitaanyagát, amelyben kihangsúlyozza a tiszta energia fontosságát (Eurostat, 2019). Az Unió Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050 nevet viselő dokumentuma impozáns, 80%-os tényleges szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vár el a tagállamoktól 2050-re (Európai Bizottság, 2011). Az európai zöld megállapodás (Green Deal) 2021-es felülvizsgálata minden eddiginél nagyobb vállalásokat tett az energiahatékonyság, a megújuló energiák és a fenntartható jóléti társadalom megvalósítása érdekében (EB, 2019b), amely a helyi jellemzők, szükségletek figyelembevétele mellett lehet csak sikeres (Mészáros, 2007).

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave