Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


Vörösiszapok

Világviszonylatban 120 millió tonna vörösiszap keletkezik, valamint 2,7 milliárd tonna a lerakott iszap tömege, hazánkban kb. 50 millió tonna vörösiszap van, amelynek hasznosítása jelenleg nem megoldott. Lengyel és Lakatos (2011) összefoglalta a vörösiszap hasznosításának lehetőségeit. Az építőiparban cementgyártásnál, tégla, blokktégla építőelemek, geopolimerek előállításánál; vegyiparban katalizátorok, szorbensek, kerámiák, bevonatok, műanyag töltőanyagok, pigment gyártásánál; környezetvédelemben szennyezett és savas bányavizek, szennyezett talajok, savas füstgázok kezelésénél; mezőgazdaságban talajadalékként (pH beállítására); metallurgiában acélgyártáshoz, fémvisszanyerésnél (mivel például a hazai vörösiszapokból vasat és alumíniumot lehet kinyerni). A vörösiszap alkalmazhatósága korlátozott, köszönhetően magas vastartalmának, az alkálifémek jelenlétének és kis szemcseméretének. A felhasználását célzó korábbi kutatások tégla, kerámiák, cement, falicsempék készítésében és a fémkinyerésben vélték a probléma megoldását, azonban ezek egyike sem bizonyult járható útnak egy széles körben elfogadott technológia megvalósításában. A geopolimerizáció egy potenciális hasznosítási lehetőséget kínál, mivel a vörösiszap Al2O3-at, SiO2-t és marónátront tartalmaz, amelyek a geopolimerizáció szempontjából fontosak (Davidovits, 2011). Geopolimerbe történő befoglalás esetén a vörösiszapban lévő toxikus anyagok stabilizációja is megvalósulhat.

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave