Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


Talajtani szempontú területfejlesztés

Ebbe a kérdéskörbe tartozik a jelenleg nem használt, szennyezett talajok rekultivációja és művelésbe vonása, illetve a jó minőségű talajok beépítése, környezeti funkcióinak megszüntetése, korlátozása. A szennyezett területek jelentős része biológiailag javítható lenne. Az egyre nagyobb területeket érintő bioüzemanyag előállítás komoly versenyhelyzetet teremt az élelmiszernövény-termesztés viszonylatában. Eközben az élelmiszerigény a lakosság növekedésével párhuzamosan növekszik. A szennyezett területek viszont tökéletesen alkalmasak lennének energianövények előállítására, miközben a termesztés javítja és gyorsítja a regenerációt, és jelentős mennyiségű légköri szén-dioxidot köt meg. Ezt a folyamatot támogatja az EU 2003/30/EC direktíva, mely kiemelten foglalkozik a szennyezett területeken történő energianövény-termesztés lehetőségeivel (EC, 2007). Hasonlóan kiemelt kérdés a jó minőségű termőterületek kivonása és beépítése, mely az elmúlt években Magyarországon is jelentős méreteket öltött. E folyamat megállítása, lassítása fontos feladat, mely számos gazdaságirányítási, jogi területet érint, többek között a fenntartható területfejlesztést, a zöldmezős beruházások csökkentését és a barnamezős beruházások jelentős támogatását, az újonnan beépített területek kompenzálását, a termőföld valós termelési értékének összekötését a termőképességgel és az ökológiai hasznokkal, illetve ezen területek törvényi védettségének erősítését.

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave