Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


A kutatási módszerek

A komplex erőforrás-felmérés elméleti és empirikus kutatás együttes alkalmazásával lehetséges. A rendelkezésre álló statisztikai adatok, történeti és más források mentén számos információ elérhető és elemezhető a településekről, ugyanakkor az innovációs potenciál megismeréséhez és számos esetben az eddig nem ismert értékek, tendenciák, változások feltérképezéshez kvalitatív kutatásra is szükség volt. A kvalitatív módszerek kisebb csoportok tanulmányozására alkalmazhatók inkább. A személyes jelenlétből fakadóan mélyebb, árnyaltabb információszerzésre alkalmas, olyan magatartásbeli, gondolkodásbeli finomságok feltérképezését is lehetővé teszi, amelyek természetes közegükben érhetők tetten. A terepmunka időigényes, egyemberes, akkor is, ha több kutató dolgozik egy időben az adott településen. Előnye, hogy a társadalmi jelenségeket közvetlenül, a maguk természetes közegében figyelhetjük meg. A terepkutatás leginkább a nehezen számszerűsíthető, időben változó jelenségek, folyamatok vizsgálatára alkalmas, mint az eljárásmódok, szerepek, kapcsolatok, szervezetek, csoportok, közösségek, és azok kapcsolatai, működési mechanizmusaik, belső erőviszonyaik stb. Éppen ezért az innovációs képesség, az innovatív személyek, újszerű gondolatok, ötletek feltérképezésére leginkább alkalmas módszer. A két módszer együttes alkalmazása lehetővé teszi a települések erőforrásainak (a lehető legtágabb értelmezésben) feltárását.

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave