Tartalomjegyzék

• A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben
• Impresszum
• Ajánlás
• Bevezetés
• chevron_rightFenntarthatóság és stratégiai döntéshozatal • Bakó Tamás
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A fenntartható fejlődés fogalmának definiálása
    • 2.1. Fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás
    • 2.2. A Brundtland-jelentés óta eltelt időszak fenntartható fejlődést érintő lényegesebb eseményei
    • 2.3. A fenntartható fejlődés megvalósításának akadályai
    • 2.4. Néhány tényadat a fenntartható fejlődés vonatkozásában
    • 2.5. Megoldási javaslatok az akadályok leküzdésére
  • chevron_right3. A stratégiai döntések vizsgálata
    • 3.1. A stratégia, a döntés és a stratégiai döntéshozatal fogalmának definiálása
    • chevron_right3.2. A stratégiai döntéshozatal folyamata és jellemzői
      • 3.2.1. A stratégiai döntéshozatalt nehezítő tényezők
      • 3.2.2. A stratégiai döntés folyamata
      • 3.2.3. A stratégiai döntés fázisai,
      • 3.2.4. A stratégiai döntés fázisainak részletesebb bemutatása
    • chevron_right3.3. Döntési csapdák és azok elkerülése
      • 3.3.1. A csapdák elkerülésének módszerei
    • chevron_right3.4. Heurisztikák
      • 3.4.1. A heurisztikák főbb típusai
    • 3.5. Tényekre alapozott vezetés
    • 3.6. A vezetői döntéshozatal rejtelmei
    • chevron_right3.7. A döntéshozatal ábécéje
      • 3.7.1. A döntések által vezérelt szervezet
    • 3.8. Az etikus döntéshozó és a döntéshozatal
  • 4. Az intuíció szerepe a stratégiai döntésekben
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA társadalmi innováció szerepe a fenntartható növekedésben • Metszősy Gabriella
  • 1. Fenntartható társadalmi innováció
  • 2. A társadalmi innováció hatótényezői
  • 3. Módszertan
  • 4. Eredmények bemutatása
  • 5. Értékelés
  • 6. Következtetés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA körforgásos gazdaság foglalkoztatásra gyakorolt hatásai • Jakab Nóra
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Az európai zöld megállapodás
    • 2.1. Az európai zöld megállapodás által felvetett foglalkoztatási kérdések
  • 3. A rugalmas biztonság modellje a klímasemleges politika tükrében
  • 4. Méltányos átállás
  • 5. Szociális párbeszéd, globalizáció és klímasemlegesség
  • 6. Felelős vállalati magatartás és a klímasemlegesség
  • 7. Összegzés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightFenntartható és zöld munkaerőpiac • Lipták Katalin
  • 1. Bevezetés
  • 2. Zöld munkaerőpiac és zöldfoglalkoztatás
  • 3. A jóléti államok típusai és jellemzői
  • 4. A szociálpolitika fogalma és feladatai
  • 5. Közfoglalkoztatás mint hazai sajátosság
  • chevron_right6. A munkamánia jellemzői és munkaidő-szabályozása
    • 6.1. A munkamánia jellemzői
    • 6.2. A munkaidő szabályozásának kérdései
  • 7. Home office, mint egy régi-új találmány
  • 8. Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA digitalizáció hatása a back office munkára • Musinszki Zoltán
  • 1. Digitalizációs megoldások az ügyvitelben
  • 2. KKV-k a KKV-kért – Digitális megoldások egy könyvelőirodában
  • chevron_right3. A digitalizáció és a kontroller
    • 3.1. Kontroller álláshirdetések elemzése – anyag és módszer
    • 3.2. Kontroller feladatok az álláshirdetések alapján
    • 3.3. Munkaadói elvárások az álláshirdetésekben
    • 3.4. Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightÖkológiai és szociális felelősségvállalás összekapcsolódása – a Social Plastic mint lehetséges megoldás? • Mélypataki Gábor
  • 1. Bevezetés
  • 2. Ki és miért felelős?
  • 3. Ökológiai és szociális felelősségvállalás a CSR keretében
  • 4. A műanyagok szerepe a gazdaságban – hulladék vagy másodlagos nyersanyag?
  • 5. Social Plastic
  • 6. A Social PLastic koncepció korlátai
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightMennyiben veszélyezteti a szegénység és a kirekesztettség a fenntarthatóság társadalmi és gazdasági dimenziójának érvényesülését? • Siposné Nándori Eszter
  • 1. Bevezetés
  • 2. Szegénység és kirekesztettség
  • 3. A szegénység megjelenése a fenntarthatósági modellekben
  • 4. A szegénységet meghatározó tényezők
  • 5. Módszertan
  • 6. Eredmények
  • 7. Összegzés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA fenntarthatósági dimenzió megjelenése az európai közepes méretű okosvárosokban – stratégiák és a környezeti komponens teljesítménye • Szendi Dóra
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Okosvárosok fogalma, modellje
    • chevron_right2.1. Az okosvárosok fogalmi meghatározása
      • 2.1.1. IKT-orientált definíciók
      • 2.1.2. Komplex meghatározások
    • 2.2. Okosváros-modellek
  • chevron_right3. Fenntarthatóság és az okosvárosok kapcsolata
    • 3.1. Fenntarthatóság az okosváros-definíciókban
    • 3.2. Fenntartható okosvárosok mérhetőségének elméleti keretei
  • chevron_right4. Európai közepes városok helyzete a szakirodalom jó gyakorlatai alapján
    • 4.1. Klasszikus okosvárosrangsorok
    • 4.2. Fenntartható okosvárosok rangsora
    • 4.3. A fenntarthatósági stratégia megjelenése az EU-27 fővárosaiban
    • 4.4. EU-27 fővárosainak okosváros-stratégiái
  • 5. Az európai városok fenntarthatósági indexe a lakosság nézőpontjából
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightOkosvárosok mérhetősége és a magyar városok rezilienciájának vizsgálata a fenntarthatóság jegyében • Nagy Zoltán – Szép Tekla – Tóth Géza
  • 1. Bevezetés
  • 2. Módszertan
  • chevron_right3. Az okosvárosok fejlettségének vizsgálatai
    • 3.1. Okosvárosok a globális világban
    • 3.2. Okosvárosok generációs típusai
    • 3.3. Okosvárosok irányítása
    • 3.4. Az okosvárosok koncepciói
    • 3.5. Okosvárosok teljesítményének mérhetősége, az EU13 fővárosok okos teljesítményének vizsgálata
    • 3.6. Okosvárosok fejlesztésének aktuális kérdései
  • chevron_right4. Reziliencia fogalma, értelmezése
    • 4.1. Módszertan és adatok
    • 4.2. Eredmények
    • 4.3. Térszerkezet a városok rezilienciája alapján
    • 4.4. Shift-share elemzés – a reziliencia szerepe a városok jövedelmének alakulásában
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
  • 1. melléklet: A társadalmi, gazdasági és környezeti reziliencia komponens indikátorkészlete a 2000., 2006., 2012., 2018. évi számításokhoz
• chevron_rightA megyei jogú városok fenntartható energiagazdálkodásának sajátosságai • Takácsné Papp Adrienn
  • 1. Bevezetés
  • 2. A megfizethető és tiszta energia mint fenntarthatósági cél
  • 3. Az önkormányzatok fenntartható energiagazdálkodási feladatai, jellemzői
  • chevron_right4. A Fenntartható Energia és Klíma Akciótervek jelentősége a fenntartható energiagazdálkodásban
    • 4.1. A magyar önkormányzatok elköteleződése a fenntartható energiagazdálkodás mellett
    • 4.2. A megyei jogú városok jellemzői, jó gyakorlatai
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA gazdasági fenntarthatósági szempontok a magyar agrárgazdaság fejlesztésére irányuló kap stratégia terv közvetlen támogatásaiban • Olajos István
  • 1. A 2021 utáni agrártámogatások áttekintése
  • chevron_right2. A közvetlen támogatások 2022 utáni rendszerének értelmezése
    • chevron_right2.1. Fenntarthatósági Alap jövedelemtámogatás
      • 2.1.1. A megfeleltetési kritériumrendszer változása
    • 2.2. A fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás
    • chevron_right2.3. A közvetlen támogatások önkéntes formái
      • 2.3.1. Önkéntes támogatási rendszer környezeti és klímavédelmi célokra (eco-scemes)
      • 2.3.2. Fiatal gazda támogatás (YFS)
  • 3. Összefoglaló – a közvetlen támogatások gazdasági szerepe
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightAz élelmiszer-ellátás fenntarthatósága és annak következményei • Sikos T. Tamás
  • 1. Bevezetés
  • 2. Fenntartható fogyasztás vs. fogyasztói társadalom
  • 3. A kiskereskedelem paradigmaváltása
  • chevron_right4. A multinacionális vállalatok és szerepük
    • 4.1. Walmart Inc.
    • 4.2. Amazon Inc.
    • 4.3. Costco Wholesale Corporation
    • 4.4. Schwarz Group
    • 4.5. The Kroger Co.
    • 4.6. Walgreens Boots Alliance Inc.
    • 4.7. The Home Depot Inc.
    • 4.8. Aldi Einkauf GmbH
    • 4.9. CVS Health Corporation
    • 4.10. Tesco
  • 5. Milyen új változások várhatók a jövő kiskereskedelmében Magyarországon?
  • 6. Fenntarthatóság
  • 7. Perszonalizáltság
  • 8. Offline vagy online lesz-e a jövő kereskedése?
  • 9. Összegzés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIpari hulladékok innovatív hasznosítási technológiái • Mucsi Gábor
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Nagy tömegű ipari hulladékok jellemzői, feldolgozása és hasznosítása
    • chevron_right2.1. Ipari hulladékok jellemzői
      • 2.1.1. Szénbányászati meddők
      • 2.1.2. Erőműi pernyék
      • 2.1.3. Kohászati salakok
      • 2.1.4. Vörösiszapok
      • 2.1.5. Építési, bontási hulladékok
      • 2.1.6. Üveghulladék
    • chevron_right2.2. Hasznosítási lehetőségek
      • 2.2.1. Geopolimerek
      • 2.2.2. Aggregátum, Portland cement
      • 2.2.3. Üveghab
      • 2.2.4. Szinergikus hasznosítás
  • 3. Összegzés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightElektronikai és fémtartalmú hulladékok innovatív hasznosítási technológiái • Nagy Sándor
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Főbb kihívások, hulladékáramok
    • 2.1. Kritikus elemek
    • 2.2. Elektronikai hulladékok
    • 2.3. Li-ion akkumulátorok
    • 2.4. Roncsautók
  • chevron_right3. Innovatív feldolgozási technológiák
    • 3.1. Elektronikai hulladékok
    • 3.2. Li-ion akkumulátorok
    • 3.3. Roncsautók, illetve a bennük lévő gépjármű-elektronikák
  • 4. Összegzés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA fenntartható fosszilis- és megújulóenergia-gazdálkodás a nemzeti energia- és klímastratégia alapján • Szunyog István – Vadászi Marianna
  • 1. Bevezetés
  • 2. A fenntartható energetikai fejlődés sémája
  • chevron_right3. Fenntartható energiastratégiák és értékelésük
    • 3.1. A fosszilis tüzelőanyagok égetésének fenntarthatósági értékelése
    • 3.2. A napenergia fenntarthatósági értékelése
    • 3.3. A zöldenergia-stratégiák és -politikák értékelése
  • chevron_right4. Magyarország 30 évre visszatekintő energiamérlege
    • 4.1. Összesített energiamérlegek
    • 4.2. Villamosenergia-mérlegek
    • 4.3. Fosszilis energiahordozó mérlegek
    • 4.4. Szén-dioxid-kibocsátás-mérlegek
    • 4.5. Megújuló részarányok
  • chevron_right5. Magyarország energia- és klímastratégiái az európai elvárások tükrében
    • 5.1. Nemzeti Energiastratégia 2030
    • 5.2. Nemzeti Energia- és Klímaterv
    • 5.3. Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020–2050
  • 6. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások számszerűsítése
  • 7. Hidrogén mint alternatív energiahordozó
  • 8. Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA víz- és talajgazdálkodás szerepe a klímavédelemben • Szűcs Péter – Madarász Tamás – Dobos Endre
  • 1. A klímaváltozás okozta globális hatások, kihívások
  • 2. A vízgazdálkodás szerepe a klímavédelemben globális léptékben
  • 3. A vízgazdálkodás szerepe a klímavédelemben Magyarországon
  • chevron_right4. A talajgazdálkodás szerepe a klímavédelemben és a klímaadaptációban
    • 4.1. A talajok és a klíma kapcsolatrendszere
    • chevron_right4.2. A talajdegradációs folyamatok hatása a klímára
      • 4.2.1. A szerkezeti leromlás és hatásai a vízgazdálkodásra
      • 4.2.2. A talajok szervesszén-tartalmának csökkenése és hatása az éghajlati folyamatokra
      • 4.2.3. Beépítés és talajszennyezés
    • chevron_right4.3. A talajgazdálkodás lehetőségei a klímavédelemben
      • 4.3.1. Állapot- és változásmonitoring
      • 4.3.2. A szántóföldi növénytermesztés és talajművelés újragondolása a szerkezetjavítás és a talajok szervesanyag-tartalmának növelése érdekében
      • 4.3.3. Talajtani szempontú területfejlesztés
  • 5. Összefoglalás
  • Köszönetnyilvánítás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightAz értékek környezettudatos magatartást befolyásoló hatásának elemzése • Nagy Szabolcs
  • 1. Bevezetés
  • 2. A környezettudatos marketing
  • 3. A környezettudatos magatartás
  • chevron_right4. Az értékek
    • 4.1. Schwartz-féle értékek
    • 4.2. Kahle-féle értéklista
  • 5. A megkérdezés és a minta jellemzői
  • chevron_right6. A kutatás eredményei
    • 6.1. A környezettudatos cselekvések
    • 6.2. A környezettudatos magatartás
    • 6.3. Schwartz-féle értékek (ESVS)
    • 6.4. Kahle-féle értéklista (LOV)
  • 7. Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA társadalmi innováció oktatást kiegyenlítő megoldásai, avagy a társadalmi fenntarthatóság alapjai • Varga Krisztina – Mihalik-Kucsma Daniella
  • 1. A társadalmi innováció szerepe az oktatásban
  • 2. Az oktatást támogató társadalmi innovációs kezdeményezések mérési módszerei
  • chevron_right3. A társadalmi fenntarthatóság vizsgálata az oktatásban
    • 3.1. Az oktatáspolitika és a fenntartható fejlődés kapcsolata
    • 3.2. Fenntartható fejlődés megjelenése az oktatásban
    • 3.3. Fenntartható fejlődés gyakorlatának értelmezése az iskolarendszerben
    • 3.4. Iskolarendszer szintjeinek megjelenése, avagy a fenntarthatóság kérdéseinek korosztályonkénti értelmezése
  • chevron_right4. Oktatáskiegyenlítő megoldások fenntarthatóságának vizsgálata
    • 4.1. Az alapfokú oktatáshoz kapcsolódó jó gyakorlatok
    • chevron_right4.2. A közép- és felsőfokú oktatáshoz kapcsolódó jó gyakorlatok
      • 4.2.1. „Osztálytükör” jó gyakorlat
      • 4.2.2. „REGULA” jó gyakorlat
      • 4.2.3. Konfliktusmegoldás a drámajáték módszereivel
      • 4.2.4. Tanítsunk Magyarországért Program
      • 4.2.5. Hantos Junior Program
  • 5. Konklúzió
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA társadalmi fenntarthatóság mérése egy társadalmi innovációs jó gyakorlat alapján • Varga Krisztina
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Szakirodalmi áttekintés
    • 2.1. Társadalmi innováció és társadalmi fenntarthatóság
    • chevron_right2.2. A társadalmi innovációs folyamat
      • 2.2.1. A társadalmi innovációs folyamat kulcstényezői
      • 2.2.2. A társadalmi innovációs folyamat korlátozó tényezői
    • 2.3. Társadalmi innováció és társadalmi tanulás közti kapcsolat
  • chevron_right3. Vizsgálat
    • chevron_right3.1. Társadalmi innováción alapuló fenntartható városfejlesztés – URBACT program
      • 3.1.1. Kisléptékű akciók
      • 3.1.2. Jó gyakorlat – A városok szociális megújítása nemzedékek közti együttműködéssel
  • 4. Konklúzió
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightTársadalmi innováció, társadalmi fenntarthatóság az Abaúji kistérségben • Illésné Kovács Mária
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A társadalmi innováció kutatása a Miskolci Egyetem Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja keretében
    • 2.1. A projekt bemutatása
    • 2.2. A kutatási módszerek
  • 3. Az Abaúji kistérség erőforrásai
  • 4. Társadalmi innovációk – innovációs potenciál
  • 5. Kulturális Értéktár
  • 6. Köznevelés, oktatás, innovatív módszerek az oktatásban
  • 7. Összegzés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA fenntartható társadalmi innováció néhány sajátossága • Veresné Somosi Mariann – Csák Csilla – Pók Mercédesz
  • 1. A rendszerinnovációk fogalmi megközelítései és néhány mérési módszertana
  • 2. A fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés
  • 3. A fenntartható rendszerinnovációk néhány sajátossága
  • 4. A rendszerszemléletű, fenntartható társadalmi innováció néhány speciális mérési aspektusa
  • 5. Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• A szerzőkről

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//