Úgy vélem, hogy a zöld munkahelyek esetében figyelni kell a munkamánia jelenség kezelésére és a kiégés előtti állapot észrevételére. A zöld munkahelyeken a munkavállalókat is nagyobb figyelem illeti meg, hiszen fontos elemei a rendszer működésének. A Heavy Work Investments (HWI) egy komplex jelenség (Schaufeli, 2016), mely külső környezeti és az egyénből eredő attitűdökből adódik. Véleményem szerint ezen külső és belső motivációk olyan, a HWI-hez kötődő jelenségeket hívtak életre, mint a karosi, a burnout és a munkamánia. Ezek egy széles skálán elkülönülő jelenségek, melyeket a munkaidő mint tényező köti össze, azon belül is a túlmunka lehetősége és rá vonatkozó társadalmi, jogi és gazdasági elvárások. A karosi azt a japán jelenséget fejezi ki, amikor a munkavállaló szó szerint a halálba dolgozza magát (Kanai, 2006). Az egyén és a környezet összhatása azt a sajátos jelenséget eredményezi, mely szélsőségként értékelhető, de enyhébb, kevésbé halálosabb formái minden társadalomnak a sajátjai. A karosit egyébként értelmezhetjük a munkamánia egyik legszélsőségesebb formájának. Ehhez képest a kiégés jelensége más jellemvonásokkal bír, melyek inkább a munka természetével függenek össze. Itt talán elsődleges a személyes attitűd, és másodlagos a környezet, de mindenképpen szorosan kapcsolódik a munkaidőhöz, illetve azokba a fő fogalmi elemekbe, melyek a feleslegesen befektetett munkát határozzák meg (Rabenau–Aharoni-Goldenberg, 2017). Itt nem a tényleges munkavégzés gazdasági vagy társadalmi hasznosságáról beszélünk, hanem a munkát végzős saját értékítéletének a válságáról, mely alapján saját maga érzékeli hasztalannak a munkavégzésbe befektetett energiát. Ez is ugyanúgy stresszt eredményezhet, és mentális tüneteket is produkálhat. Azonban ebben az esetben a munkától való lelki eltávolodásról beszélhetünk (Tziner et al., 2018).