Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


A munkamánia jellemzői

Úgy vélem, hogy a zöld munkahelyek esetében figyelni kell a munkamánia jelenség kezelésére és a kiégés előtti állapot észrevételére. A zöld munkahelyeken a munkavállalókat is nagyobb figyelem illeti meg, hiszen fontos elemei a rendszer működésének. A Heavy Work Investments (HWI) egy komplex jelenség (Schaufeli, 2016), mely külső környezeti és az egyénből eredő attitűdökből adódik. Véleményem szerint ezen külső és belső motivációk olyan, a HWI-hez kötődő jelenségeket hívtak életre, mint a karosi, a burnout és a munkamánia. Ezek egy széles skálán elkülönülő jelenségek, melyeket a munkaidő mint tényező köti össze, azon belül is a túlmunka lehetősége és rá vonatkozó társadalmi, jogi és gazdasági elvárások. A karosi azt a japán jelenséget fejezi ki, amikor a munkavállaló szó szerint a halálba dolgozza magát (Kanai, 2006). Az egyén és a környezet összhatása azt a sajátos jelenséget eredményezi, mely szélsőségként értékelhető, de enyhébb, kevésbé halálosabb formái minden társadalomnak a sajátjai. A karosit egyébként értelmezhetjük a munkamánia egyik legszélsőségesebb formájának. Ehhez képest a kiégés jelensége más jellemvonásokkal bír, melyek inkább a munka természetével függenek össze. Itt talán elsődleges a személyes attitűd, és másodlagos a környezet, de mindenképpen szorosan kapcsolódik a munkaidőhöz, illetve azokba a fő fogalmi elemekbe, melyek a feleslegesen befektetett munkát határozzák meg (Rabenau–Aharoni-Goldenberg, 2017). Itt nem a tényleges munkavégzés gazdasági vagy társadalmi hasznosságáról beszélünk, hanem a munkát végzős saját értékítéletének a válságáról, mely alapján saját maga érzékeli hasztalannak a munkavégzésbe befektetett energiát. Ez is ugyanúgy stresszt eredményezhet, és mentális tüneteket is produkálhat. Azonban ebben az esetben a munkától való lelki eltávolodásról beszélhetünk (Tziner et al., 2018).

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave