Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


Ökológiai és szociális felelősségvállalás a CSR keretében

A válasz megfogalmazásához meg kell említenünk a vállalati lelkiismeret fogalmát, utalva arra, hogy a vállalatok is egyénekből álló, a társadalom részeként működő szervezetek, amelyek kölcsönhatásban vannak környezetükkel (Goodpaster–Matthews, 1982). Ennek a komplex gazdasági felelősségi rendszernek a szintjeit meghatározza az egyes stakeholder csoportokhoz való kapcsolódási pontok erőssége is. A CSR lényege annak felismerése, hogy a vállalat hatóköre nem áll meg a kerítésnél. A megközelítés abból a tézisből indult ki, hogy a modern világban a vállalat határai nem a vállalat kerítésénél húzódnak, és a vállalati döntéshozóknak nem a „vállalatot”, vagyis az alkalmazottak összességét és a vállalat szűken vett üzleti környezetét, hanem egy bonyolult érdek- és értékmátrixot kell menedzselniük (Máté, 2020). Ebben a menedzselt folyamatban mindenki részt vesz, aki a vállalat stratégiai céljainak megvalósulására hatással van, vagy akikre e célok megvalósulása során a vállalat hatást gyakorol (Braun, 2015). A vállalat ennek megfelelően hatással van a tényleges környezetére. A vállalatok tevékenysége hatással van az ökológiai környezetükre. Éppen ezért a vállalat felelőssége, hogy csökkentse az ökológiai lábnyomát. Ez kifejezetten érvényes azon vállalkozásokra, melyek termékek előállításával foglalkoznak (Szigeti et al., 2019).

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave