A szociális műanyag mint rendszer egyre hatékonyabb rendszerként írható le, melyhez több nagy vállalatcsoport csatlakozott. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a koncepció és rendszer az ökológiai célok mellett más célok elérésére is képes. Tekinthetünk-e a szociális műanyagra mint szociális szolgáltatásra? Egy olyan szociális juttatásként, amely nem az állam akaratából, hanem a vállalati szektor felelősségéből fakad? Elvárhatjuk-e a vállalatoktól a felelősségvállalást ebben a formában? Az EU korábban már említett jelentése a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról kiemeli, hogy elszámoltatható, átlátható és felelős üzleti magatartás és fenntartható növekedés a cél és az elvárás. A jelentés hangsúlyozza, hogy a vállalatok nem vehetik át az állami hatóságoktól a társadalmi és környezetvédelmi normák előmozdításának, végrehajtásának és ellenőrzésének felelősségét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vállalati felelősségvállalás csak olyan mértékű lehet, amely nem helyettesítheti az állam felelősségvállalását. A jogi garanciára természetesen szükség van az állam oldaláról is. Az, hogy a vállalatok a jogi garanciákon túlmenően olyan tevékenységeket végeznek, vagy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek a társadalom javát szolgálhatják, nem jelenthet alapot az államnak a felelőssége csökkentésére. Az állam nem bújhat ki a felelőssége alól azzal, hogy azt teljes egészében a vállalatokra hárítja (Kun, 2009). Ez nem áll ellentétben azzal a nézettel, hogy a vállalatirányítás lényeges eleme a vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Ez különösen igaz a hatóságokkal, a munkavállalókkal és érdekképviseleti szerveikkel való kapcsolatokra, valamint a vállalati javadalmazási politikák tekintetében az az eset, amikor a túlzott javadalmazás vagy a vezetők kirívóan nagy jutalmazása nem egyeztethető össze a társadalmilag felelős magatartással, különösen, ha a vállalat nehéz helyzetben van (Európai Parlament, 2013). A jelentés hangsúlyozza, hogy támogatja a Bizottság új meghatározását, amely megszünteti az önkéntes és kötelező megközelítések közötti különbséget. Ezzel összhangban van a zöld könyvben szereplő meghatározás, amely szerint a vállalatok önkéntesen integrálják a társadalmi és környezeti szempontokat a partnerkapcsolataikba és üzleti kapcsolataikba.