Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


Bevezetés

A fenntarthatóság gondolata az 1960-as években vetődött fel először, amikor az a kérdés foglalkoztatta a közvéleményt és a tudományos életet, hogy a II. világháborút követő gazdasági növekedés folytatódhat-e hosszú távon (Hutkai–Lehoczki, 2018). Néhány tudós már akkor felhívta a figyelmet a növekvő fogyasztás és az egyre fokozódó energiaszükséglet veszélyeire és a gyors gazdasági növekedés környezetre gyakorolt hatására. A fenntarthatóság akkor még elsősorban ökológiai, környezeti tényezőként definiált fogalma mára interdiszciplináris területté vált. Az 1980-as években ugyanis felismerték, hogy a fejlődés nem kizárólag gazdasági fogalom, hanem társadalmi és környezeti tényezők is szerepet játszanak benne. A fenntartható fejlődésnek kialakult az úgynevezett „három komponens modellje”, mely a fenntarthatóságnak három pillérét különbözteti meg: a gazdasági, a társadalmi és a környezeti pillért. A 2000-es évek elején pedig már azt is felismerték, hogy a fenntarthatóság biztosításában az ökológiai, gazdasági és társadalmi tényezők egyenlő súllyal esnek latba (Dabasi-Halász et al., 2016). Ezzel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos viták egy minőségileg új szakaszba léptek, amelyek már lényegesen különböztek az 1980-as évek elképzeléseitől (Tamás, 2006).

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave