Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


Szegénység és kirekesztettség

A szegénységnek többféle definíciója létezik. A legalapvetőbb meghatározás szerint szegénynek tekinthetjük azokat, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Ennél a definíciónál többféle módszer létezik az alacsony jövedelem meghatározására (1. ábra). Az abszolút szegénységi koncepció szerint a minimális szükségleteknek létezik egy tértől és időtől független köre, és azok, akik nem képesek ezeket a minimális szükségleteket legalább szerény mértékben kielégíteni, szegénynek tekinthetők (Spéder, 2002). A létminimum egy abszolút szegénységi küszöb, mely a Policy Agenda (2020, 1.) jelenlegi megfogalmazása szerint azt fejezi ki, hogy „mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését”. Ebben az értelemben tehát a létminimum már nem szegénységi küszöb, hiszen a minimális emberi szükségletek kielégítésén túli igények kielégítését is lehetővé teszi. 2015-ig a létminimum értékeit a Policy Agenda helyett a Központi Statisztikai Hivatal számította, és akkor még szegénységi küszöbnek volt tekinthető. A regionális minimum a létminimumnak egy régiókra kiszámított változata, melyet nagyobb országok esetén alkalmaznak.

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave