Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

A szegénység megjelenése a fenntarthatósági modellekben

A fenntarthatósági modellekkel foglalkozó szakirodalomban a legnépszerűbb a „három komponens modell” (Dabasi-Halász et al., 2016), mely komponenseket pillérekként, vagy egymást metsző körökkel is gyakran ábrázolnak. Utóbbi ábrázolási mód az egyes komponensek közötti átfedés hangsúlyozásával az interdiszciplinaritásra hívja fel a figyelmet (Marinova–McGrath, 2005; Todorov–Marinova, 2009). A fenntartható fejlődés az életminőség javítására irányul, és feltételezi, hogy a három komponens között szoros kapcsolat áll fenn. Bármely pillérben bekövetkező változás a másik két pillérre is hatással van. A társadalmi dimenzió szempontjából ez azt jelenti, hogy az emberi jólét nem valósítható meg egészséges környezet és élénk gazdaság nélkül. A fenntartható fejlődés szempontjából kulcsszerepet játszanak az olyan társadalmi folyamatok, mint a szegénység csökkentése, a társadalmi beruházások vagy a segítő közösségek létrehozása. A szegénység csökkentése tehát a fenntartható fejlődés egyik elsődleges célkitűzése (Torjman, 2000). Az ENSZ megfogalmazása szerint a szegénység jelenti a legnagyobb veszélyt a politikai stabilitás, a társadalmi kohézió és a környezeti egészség megteremtése során (United Nations Development Programme, 1994). A szegénységért és annak súlyosbodásáért leginkább a föld, a vagyon és az egyéb erőforrások egyenlőtlen elosztása tehető felelőssé. A szegénység csökkentésében és elviselhető szinten tartásában elsősorban az állam, de a helyi közösségek és a munkáltatók is segíthetnek.

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

Környezettudomány

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero