Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


A szegénységet meghatározó tényezők

Magyarországon a rendszerváltás a szegénység és a jövedelemegyenlőtlenségek drasztikus emelkedését hozta el. A jövedelemegyenlőtlenségek a társadalom egy szűk rétegének a gazdagodását és a nagy tömegek jövedelmi helyzetének romlását eredményezte. A kedvezőtlen társadalmi folyamatok alapvetően két okra vezethetők vissza: egyrészt a korábban szinte egyáltalán nem létező munkanélküliség a privatizációt követően hirtelen megemelkedett (a legmagasabb értékét, 13%-ot 1993-ban érte el), másrészt hirtelen felgyorsult az infláció (Andorka, 2006). Az 1990-es évek végére ezeknek a kedvezőtlen tendenciáknak a romlása megállt, és a szegénység mértékének stagnálása, illetve kismértékű javulása jellemezte az ezredfordulót. Branyiczki és Gábos (2018), és Gábos és Szivós (2002) három időszakot (1990-es évek elejét, az évtized közepét és 2001-et) vizsgáló kutatásukban a szegénység objektív meghatározó tényezőit keresték. Elemzésük során vizsgálták az életkor, az iskolai végzettség, a munkaerőpiaci státusz (munkanélküli vagy inaktív), az etnikai származás, a lakóhely típusa és a háztartáslélekszám hatását. Kutatásuk eredményeként azt állapították meg, hogy a szegénységi kockázat mértékét az alábbi tényezők befolyásolják szignifikánsan:

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave