Veresné Somosi Mariann, Sikos T. Tamás (szerk.)

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben


Fenntarthatóság az okosváros-definíciókban

Az okosvárosokkal kapcsolatban egyre több olyan kifejezés jelenik meg, amely kulcselemének tekinti a fenntarthatóság dimenzióját. Ebenezer Howard már 1902-ben a jövő városát álmodta meg Garden Cities of Tomorrow című tanulmányában. Úgy látta, a városban egyesíteni kell a vidéki és a városi lét előnyeit, miközben ki kell küszöbölni hátrányaikat (Miszlivecz–Márkus, 2013). Ez tekinthető a legelső fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő szemléletnek. A fenntartható város kifejezés a Brundtland Bizottság jelentése után vált egyre népszerűbbé, és hasonlóan a zöldváros koncepciójához, ez is főként a klímaváltozás elleni küzdelemre fókuszál. Az ökováros megnevezés a ’90-es évek közepétől vált egyre népszerűbbé, majd a 2010-es évektől még inkább hangsúlyt kapott. A megközelítés a zéró karbonkibocsátást hangsúlyozza a tisztább erőforrás-gazdálkodás végett, valamint a városok természettel összhangban történő fejlesztését. Az utóbbi időben több ökovárosprojekt is megvalósult világszerte, ilyenek például Abu Dhabi fejlesztései, vagy néhány kínai város fenntartható városfejlesztése (Eremia et al., 2017). A fenntartható városokkal kapcsolatos kifejezések talán legmagasabb szintjét jelentik az ún. reziliens városok, amelyek a különböző gazdasági-társadalmi-környezeti sokkokhoz való alkalmazkodást mérik. Az egyes kifejezések elterjedésének földrajzi fókusza is eltérő lehet, míg az ökováros kifejezés legnagyobb részben Ázsiában, a fenntartható város a brit anyanyelvű országokban, addig a zöldváros koncepciója Észak-Amerikában jellemző (Moir et al., 2014).

A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 931 4

A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása. Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak. Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. A jövő nagy kérdése tehát, hogy a fenntarthatóság elvárásának mennyiben tudunk majd megfelelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sikos-veresne-a-fenntarthatosag-holisztikus-megkozelitesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave