Halmai Péter (szerk.)

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Elméleti alapok, alkalmazások


Javaslatok új, Bretton Woods III nemzetközi pénzügyi rendszerre

Habár a „Bretton Woods II” elnevezés arra utal, hogy a napjainkra kialakult nemzetközi rendszerben érintett országok között vannak érdekazonosságok, és bizonyos stabilitást is mutat, számos résztvevő korántsem tartja azt ideálisnak, hosszú távon fenntarthatónak. Erősödik a felismerés, hogy a globális pénzügyi rendszer stabilitása globális közjó, amelyet ideális esetben egy nemzetközi intézmény felügyelhetne. A pénz feletti ellenőrzés és a szuverén hatalom közötti kapcsolat, amely a kartalista pénzelmélet középpontjában áll (Bell, 2001), párhuzamot mutat a globális pénzügyi rendszer fennálló aszimmetriájával. A globális Észak által dominált, euró–dollár központú pénzügyi rendszer és a hozzá kapcsolódó intézményrendszer (IMF, WB, IBRD, BIS, WTO) határozzák meg a nemzetközi pénzügyi folyamatokat, ugyanakkor a kereskedelmi és gazdasági tevékenység súlypontja egyre inkább eltolódik a globális Dél felé. Nem új keletű nézet, hogy a dollár globális pénzügyi rendszerben betöltött szerepét elsősorban nem a reálgazdasági tényezők alapozzák meg. Az Egyesült Államok a világkereskedelem nagyjából 10 százalékát és a globális GDP 15 százalékát adja (vásárlóerő-paritáson). A világ országainak egyharmada explicit módon mégis az amerikai dollárhoz rögzíti valutájának árfolyamát. A világ külkereskedelmi ügyleteinek közel fele dollárban kerül elszámolásra, a feltörekvő gazdaságok külső adósságainak kétharmada dollárban áll fenn, a hivatalos devizatartalékok közel kétharmada dollár, a globális értékpapír-kibocsátás kétharmada dollárban denominált, és a világ országainak több, mint fele használja horgonydevizaként az USA-dollárt (Carney, 2019, 17; Gopinath–Stein, 2021, 783–784).

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 947 5

A fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása egyre inkább felértékelődik a közgazdaságtan területén. A szokásos megközelítés elsősorban környezet-gazdaságtani tartalmat tulajdonít a fenntarthatóságnak. Nem tagadva a környezeti összefüggések kiemelkedő szerepét, különös figyelmet igényelnek a fenntarthatóság szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggései.

A kötet meghatározó vonulata a makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtani megközelítés. E keretben a klímaváltozás, a fenntartható növekedés, a versenyképesség, az idősödés és a reálkamatok alakulása egymással is szorosan összekapcsolódó témakörei egyaránt elemzésre kerültek. Kiemelt figyelmet érdemel a globális kínálati láncok hálózatos szerkezete és a nemzetközi pénzügyi rendszer struktúrája. E hálózatok működése, teljesítménye és rezilienciája kulcsfontosságú a nemzetközi gazdasági rendszer fenntarthatósága tekintetében.

A zöld pénzügyek kivételesen fontos területet képviselnek a közgazdaság-tudományi fenntarthatóság tekintetében. Ezért is különös jelentőségűek, úttörőek az e témakört tárgyaló tanulmányok.

A kötet izgalmas utazást kínál a témakör iránt érdeklődő olvasók számára. Kiszélesíti a fenntarthatóság szokásos értelmezését. Új, sok tekintetben részben vagy egészében még mindig feltáratlan dimenziókat von be az elemzésbe, mindezek révén pedig további új, jövőbeli kutatások igényét alapozhatja meg. Az elvégzendő további feladatok világosak. Csak remélni lehet, hogy az elkezdett ígéretes kutatások a jövőben is folytatódhatnak és előrehaladhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-fenntarthatosag-a-kozgazdasagtudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave